Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Történelmi arcélek Vas megyéből - Wirth Zsuzsanna : Kanizsai Orsolya (1521-1569?)

Kanizsai Dorottyának, akiről királyi diploma örökítette meg: „a női nemnek igazi ékessége és dicsősége." A nemzedékváltásnyi idő közöt­tük azonban nagy változást érlelt. Kibővült a magánjellegű iratanyag a főúri asszonyok levelezésével, s ennek jelentós részét a családi le­véltárak már megőrizték. £ missiliseknél igazabb s szebb forrást aligha találhatunk életük megismeréséhez, de a magyar művelődés­történethez is felbecsülhetetlen az értékük. Kanizsai Orsolya levele­zése férjével udvari embereik beszámolóival együtt az Országos Le­véltár Nádasdy levéltárában található. De korán sor került e megra­gadó gyűjtemény kiadására is. Legutóbb a Magyar Levelestár soro­zatban 1988-ban. Az első levél 1540-ből való. Kanizsai Orsolya korábbi éveiről ke­veset tudunk. Apja, Kanizsai László Vas megye főispánja volt, II. Lajos király rendkívüli szolgálatait jutalmazta 1519-ben. Birtokai hosszú sávban húzódtak végig Nyugat-Dunántúlon: Kapuvár, a Fertő menti falvak, Csókakő, Csepreg, Léka, Sárvár, Kanizsa, Egervár, Velike, Sztenyicska, ezenkívül kőház a budai várban. Anyja Drágffy Anna volt. Orsolya 1521-ben született. Kisgyermekként maradt ár­ván 1525 és 1528 között. Ezután vehette gondjaiba Kanizsai Do­rottya Ferenc testvérével együtt, de 1532-ben testvérét és nagynénjét is elveszítette. O maradt az egyetlen leszármazottja az előkelő nagy­birtokos családnak. Ekkor kapcsolódott össze sorsa Nádasdy Tamá­séval. Eljegyzésükkor még 11 éves kisleány. Vőlegénye előbb János királlyal, majd ismét visszatérve Habsburg Ferdinánd pártjára, vele is fiúsíttatta. így szállott a Kanizsai örökség Orsolyára és Nádasdy Tamásra. 1535-ben tartották fényes esküvőjüket. Orsika 14 éves volt. Nagyúri érdekházasság köttetett? Romantikus történet a több mint húsz év korkülönbséget legyőző szerelemről? Talán ez is, az is, nem célom találgatni. A levelek a tényeket őrizték meg. Egy főrangú asszony tevékeny életét, amelyet szigorúan meghatározott a történel­mi kor. Éppen ezért sok hasonlóságot mutat sors- és kortársaival, de ugyanakkor egy nagyon erős egyéniségre utal a távoli híradás, aki­nek személyisége előttünk fokozatosan bontakozik ki. Egész életét itt élte le a Dunántúlon. ízes, fordulatos szép ma­gyar nyelvű szövegeiben erőteljesebben érvényesült a nyugat-dunán­túli nyelvjárás, mint világjáró férje ejtésmódjában, pl: „jujjön ha­za", „hadd tudnánk vele beszéllenyi", „kitül beküldeném az levelet". Akkor még a betűvetés az élő beszédet rögzítette! 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom