Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)
Történelmi arcélek Vas megyéből - Wirth Zsuzsanna : Kanizsai Orsolya (1521-1569?)
Kanizsai Dorottyának, akiről királyi diploma örökítette meg: „a női nemnek igazi ékessége és dicsősége." A nemzedékváltásnyi idő közöttük azonban nagy változást érlelt. Kibővült a magánjellegű iratanyag a főúri asszonyok levelezésével, s ennek jelentós részét a családi levéltárak már megőrizték. £ missiliseknél igazabb s szebb forrást aligha találhatunk életük megismeréséhez, de a magyar művelődéstörténethez is felbecsülhetetlen az értékük. Kanizsai Orsolya levelezése férjével udvari embereik beszámolóival együtt az Országos Levéltár Nádasdy levéltárában található. De korán sor került e megragadó gyűjtemény kiadására is. Legutóbb a Magyar Levelestár sorozatban 1988-ban. Az első levél 1540-ből való. Kanizsai Orsolya korábbi éveiről keveset tudunk. Apja, Kanizsai László Vas megye főispánja volt, II. Lajos király rendkívüli szolgálatait jutalmazta 1519-ben. Birtokai hosszú sávban húzódtak végig Nyugat-Dunántúlon: Kapuvár, a Fertő menti falvak, Csókakő, Csepreg, Léka, Sárvár, Kanizsa, Egervár, Velike, Sztenyicska, ezenkívül kőház a budai várban. Anyja Drágffy Anna volt. Orsolya 1521-ben született. Kisgyermekként maradt árván 1525 és 1528 között. Ezután vehette gondjaiba Kanizsai Dorottya Ferenc testvérével együtt, de 1532-ben testvérét és nagynénjét is elveszítette. O maradt az egyetlen leszármazottja az előkelő nagybirtokos családnak. Ekkor kapcsolódott össze sorsa Nádasdy Tamáséval. Eljegyzésükkor még 11 éves kisleány. Vőlegénye előbb János királlyal, majd ismét visszatérve Habsburg Ferdinánd pártjára, vele is fiúsíttatta. így szállott a Kanizsai örökség Orsolyára és Nádasdy Tamásra. 1535-ben tartották fényes esküvőjüket. Orsika 14 éves volt. Nagyúri érdekházasság köttetett? Romantikus történet a több mint húsz év korkülönbséget legyőző szerelemről? Talán ez is, az is, nem célom találgatni. A levelek a tényeket őrizték meg. Egy főrangú asszony tevékeny életét, amelyet szigorúan meghatározott a történelmi kor. Éppen ezért sok hasonlóságot mutat sors- és kortársaival, de ugyanakkor egy nagyon erős egyéniségre utal a távoli híradás, akinek személyisége előttünk fokozatosan bontakozik ki. Egész életét itt élte le a Dunántúlon. ízes, fordulatos szép magyar nyelvű szövegeiben erőteljesebben érvényesült a nyugat-dunántúli nyelvjárás, mint világjáró férje ejtésmódjában, pl: „jujjön haza", „hadd tudnánk vele beszéllenyi", „kitül beküldeném az levelet". Akkor még a betűvetés az élő beszédet rögzítette! 8