Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Bősze Sándor : Az egyesületek helye és szerepe a magyar társadalom életében a XIX. és a XX. században

nöki rendelet az új egyesületek és fiókegyesületek tilalmáról. A „kivételes" törvény megszüntetésével az első könnyítést Károlyi Mihály végezte el. Az első, igaz iiem átfogó, egyesületi törvény az 1919. június 2-án megjelent 1919: III. néptörvény volt: az egyesülés és gyülekezés szabadságáról. E szerint az egyletalakításhoz sem hatósági engedély, sem pedig bejelentés nem kellett. Az említett jogszabályokat a Friedrich-kormány 1919. szeptember 30-án hatályon kívül helyezte. A jogszabályokat forgatva ismét csak az egyesülési jog különböző mértékű, de az előzőkhöz képest mindig továbbszűkülő mértékét láthatjuk. A drasztikus szigorítás természetesen a háború kitörése után következett be. A világháború befejezését követően nem sokkal később belügyminiszteri rendelettel szabályozták a gyülekezési jogot. 1945. február 26-án az Ideiglenes Nemzeti Kormány az 528/1945. M,E. rendelettel feloszlatta a fasiszta katonai és politikai pártokat, egyesületeket. A köztársasági államformáról szóló 1946:1. törvény az egyesülési jogot elidegeníthetetlen jognak ismerte el. Ennek esetleges korlátozását (a 10. törvény értelmében) 5 évig terjedő börtönnel szankcionálhatták. A szép szavakat azonban még ez évben egy alacsonyabb jogszabállyal gyakorlatilag megkerülték, mert a 7330/1946. M.E. számú rendelet valamennyi egyesület felügyeletét a belügyminiszter (ekkor már Rajk László) hatáskörébe utalta. A sorsuk ekkor már megpecsételődött, hiszen Rajk 1946. július 4-én rendeleti úton először feloszlatta a Magyar Cserkész Szövetséget és a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testületét (ezeknek sűrű vidéki hálózata volt), majd pedig röpke két hét alatt további mintegy 1.500 társadalmi és egyházi egyesületet szüntetett meg. A folyamat végül is a „fordulat évére" befejeződött. A magyarországi egyesületek elpusztultak, jelezve az adott államszervezet konfliktustűrő képességét is. Az egyesületi, a partikuláris autonómia és központi nyomás állandó szemben állását tekintve az alapszabálytípusok vizsgálata is az utóbbiak térnyerését mutatják. Az első központi megfogalmazású alapszabályok, szinte formanyomtatvány-jelleggel, a 19. század utolsó esztendeiben jelentek meg (katolikus legényegylet, gazdakörök, Nyugat-magyarországi Földművelők Gazdasági Egyesülete). Ez a folyamat aztán a két világháború közti években tovább erősödött, s számuk több tucatnyira nőtt. A „klasszikus" példa, amennyiben annak tekinthető, a Levente-mozgalom volt. Egységes alapszabályát a 73