Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Bősze Sándor : Az egyesületek helye és szerepe a magyar társadalom életében a XIX. és a XX. században

gok jogai, a fizetett tagdíj mértékétől függően -általában— nem egyformák. Az egyesület az alapszabályokban meghatározott közigazgatási területen működhet, és -néhány kivételt nem számítva— fiókegyesületeket hozhat létre. A meghatározás nyilván -és jogosan— vitára adhat okot. Az egyesületekhez kapcsolódó fogalmakat nehéz, de szükséges egyetlen definíciós keretbe összefoglalni, mert a nagytömegű és többfajta egyesülésformától el kell választani azokat, amelyek vizsgálódási körünkön kívül esnek. így különültek el az 1872, ill. 1884. évi ipartörvények alapján -kényszertársulás útján— létrehozott ipartestületek, amelyek kizárólag a gazdasági termelőtevékenységet folytató kisiparosok érdekvédelmi szervei voltak iparhatósági joggal felruházva, s mint ilyenek önálló jogkörű közigazgatási feladatokat is elláttak. A segély egy leteknek azon csoportjait is kizártuk, melyek elsősorban -pénzintézetként— a hitelhez jutást próbálták megkönnyíteni tagjainak. Szintén egyesületként tartották nyilván a hitelszövetkezeteket, a takarékmagtárakat is, holott ezek is inkább a Magyarországon kiépült hitelszervezeti hálózat legalsóbb szintjébe tartoznak. A vármegyei gazdasági egyesületek a mezőgazdaság-támogató, non-profitorientált tevékenységük alapján soroltatnak az egyletbe. Az egyletek tipizálása szintén a vitára adhat okot. A legmegnyugtatóbb eljárás az volna, ha tényleges, tevékenységüket vennénk alapul, ami azonban lehetetlen, mert ehhez minden egyes társaság monografikus feldolgozását el kellene végezni. így állandó kiindulási pontként mindenképpen az alapszabályokban megfogalmazott célok -s nem az egyesület elnevezései- kínálkoztak, hozzátéve, hogy: egyrészt a leírt célok és a gyakorlat számos esetben elváltak egymástól, másrészt pedig az egyes típusba tartozó egyletek tevékenysége között jelentős volt az átfedés. Az egyesületeket természetesen eddig is megpróbálták valamilyen rendező elv szerint csoportokba sorolni: pl. statisztikai, hatósági felügyelet és jogi szabályozás, etnikai és vallási elemek szerint. Én -e szempontok fontosságát elismerve- tartalmi aspektusból 10 egyesülettípust alakítottam ki, de hangsúlyozom somogyi vizsgálatok alapján, amit később azonban nyilván revízió alá kell venni Az alábbi csoportok jöttek létre: 1.gazdasági (helyesebben mezőgazdasági), 2. szakmai önképzőkörök (gazdakörök, iparosok, kereskedők, értelmiségiek és alkalmazottak szakmai alapon szervezett társaságai),3. politikai-, 4. kulturális-népművelő (olvasó, nép70