Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)
Történelmi arcélek Vas megyéből - Feiszt György : Wälder Alajos (1860-1914)
Az építőművészet! szakirodalom megállapítása szerint Wälder munkássága magas szintű mesterségbeli tudást és ízlést jeles építészeti alkotóegyéniséget mutat, melyen mindvégig érződik a Hauszmanntól tanultak hatása. Alkotótevékenységének igazi területe a magánház a villaépítés volt. Méltatói sommásan megemlítik, hogy „számos előkelő család kastélya is dicséri keze munkáját a Dunántúlon" de konkrét építő működésének ezen nyomait nem sikerült fellelnünk. Kétségtelen azonban, hogy az 1901-ben épített „Anna villa" nemcsak formai hanem technikai tekintetben is korának legmagasabb színvonalát képviselte. 1903-ban a németországi Aussigban volt egy ipar kiállítás amelyen egy domboldalra épített családi ház készítésére hirdettek pályázatot. Az első díjjal jutalmazott mű természetes nagyságban gipszből felépítve és berendezve mint kiállított tárgy szerepelt. Ez az építmény elrendezésében, méreteiben szinte azonos volt Wälder Szent István parki villájával. Technikai újítása abban volt, hogy a falakat elfalazott léghézagokkal szigetelte a hokibocsátással szemben. Wälder építőmesteri üzletét 1899-ben megszüntette, vagyis tervezéssel ettől kezdve hivatásszerűen nem foglalkozott. Téglagyárát modernizálta, gépesítette és a századfordulóra már évi 30 millió tégla és cserép termelésére tette alkalmassá. Amikor a város 1899-ben az utcák szilárd burkolattal való ellátásának munkálatait tervbe vette, a legkorszerűbb megoldás véghezvitelének kidolgozására egy bizottságot németországi tanulmányútra küldött. Wälder Alajos, mint városi építőbizottsági tag részt vett az utazáson. Tanulmányozták a Rajna melletti makadám utakat a Pfalzi Linz város melletti bazaltbányákat valamint Hannover város bazalt makadám és kiskőburkolatait. Tájékozódásuk alapján a csapadékban gazdag területeken jól bevált bazalt-makadám utak kialakítását Szombathelyen is megvalósíthatónak tartották. Javaslatukat nemcsak elfogadták, hanem Éhen Gyula polgármesterségének idején két év alatt (1899-1901) meg is valósították. Wälder ezt követően szinte kizárólag csak az üzleti és közéletben tevékenykedett. Igazgatósági tagja volt a Szombathelyi Altalános Takarékpénztárnak a Mayer gépgyár Rt-nek és a Bőrgyárnak. A századfordulón már Szombathely legvagyonosabb polgárainak egyike volt. Anyagi lehetőségeit a város javára is igyekezett kamatoztatni. A Városi Szépítő Egyletnek egyik legbuzgóbb tagja volt, de sokat áldozott kulturális célokra 53