Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Történelmi arcélek Vas megyéből - Feiszt György : Wälder Alajos (1860-1914)

FEISZT GYÖRGY WÄLDER ALAJOS (1856-1904) Az 1850-1914-ig terjedő időszakban nem csak Szombathely lélekszáma nőtt közel négyszeresére, hanem a város területe is megnagyobbodott. Az új parcellázások, utcanyitások a közművesítés tette lehetővé a modern város kiépítését ez pedig az építészeknek adott nagy lehetőségeket. Ezekben az évtizedekben épültek fel azok az épületek, amelyek máig meghatározzák Szombathely arculatát. Ekkor épültek a gomba módra szaporodó bankok, részvénytársaságok székházai és a nagy bérházak. Rauscher Miksa, Fischer Ferenc, Kirchmayer Károly neve nem sok ember előtt ismerős éppen úgy, ahogyan Hauszmann Alajos, vagy Wälder Alajosé sem. Sajnos jellemzőnek kell mondanom, hogy a most felsorolt építészek egyikéről sincs még egy utca sem elnevezve a városban, pedig tevékenységük, alkotásaik, az általuk épített házak, középületek mindennapjaink részét alkotják. A felsoroltak közül Hauszmann Alajos a legismertebb név. Budapesti alkotásai a Kossuth Lajos téri Igazságügyi palota (ma néprajzi múzeum) vagy a New-York -mai nevén Hungária kávéház- épülete mindenki által jól ismert. 0 az eklektikus építészet egyik kiemelkedő alakja aki műegyetemi tanárként már életében is nagy hírnévnek örvendett. Szombathely városával a múlt század 70-es éveiben már kialakult jó kapcsolatai voltak. Építészeti pályázatok zsűritagjaként többször is megfordult Szombathelyen. Amikor 1880-ban rábízták az új városháza tervezését akkor hozta a városba Wälder Alajost O -ma úgy mondanánk- a Hauszmann team építésvezetőjeként működött. Az ekkor még csak 24 éves műegyetemi építész hallgató a korabeli feljegyzések szerint Hauszmann kedvenc tanítványai közé tartozott. Wälder Alajost ez a megbízatás egy-kettőre szombathelyivé tette. Ebben azonban legalább olyan nagy része volt annak, hogy 1880. 51