Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)
Bűntettek és bűnperek Vas megyében m XVI-XX. században - Baloghné Lasics Judit : Tipikus bűnperek Vas megyében az 1850-es, 1860-as években
ket szervez, s a gyorsabb eljárások miatt a megyei fogházak megürülnek (korábban fél évi, 8 hónapi vizsgálati fogság sem volt ritka). 15 Nemcsak a működés feltételeit kellett az új Törvényszéknek megteremtenie, hanem az osztrák büntetőtörvénykönyv és perrendtartás magyarországi megszűnése után is biztosítani kellett a perek szakszerű lefolyását. Az időszak ítélkezési gyakorlatában nem lehetett figyelmen kívül hagyni az elmúlt 10 év eredményeit, mégha császári parancsok előzték is meg ( polgári szabadságjogokkal kapcsolatos felfogás, telekkönyvi ügyek stb.), illetve a régi magyar törvényeket alkalmazták. Vas megyében 1861. július 15-én, mikor Balogh Antal másodalispán, a Fenyítő Törvényszék elnöki székét elfoglalta, kitért arra is, milyen gond, hogy kodifikált alkotmányos magyar büntetőtörvénykönyv nincsen. 16 A felhasználható „határozatok végzemények szerint a törvénytárakban ido- és tárgy szerint el vannak szórva, részint régi szokás és törvényes gyakorlatokon s döntvényeken alapulnak, s csak hosszá tapasztalást szerzett tagok emlékezetéből lehet, s kell is tanulmányozni". Az újjászervezett törvényszék elé is többségében hagyományos bűncselekmények kerültek: gyilkosság, kocsmai verekedés, orgazdaság, s minden képzeletet kimerítő lopások. Vizsgálódásaim során számtalan érdekfeszítő bűnpert olvastam végig. A részletesebb bemutatásra mégis olyanokat választottam ki, melyekről úgy gondoltam, hogy különösen jellemzőek voltak a korra, és elég terjedelmesek is ahhoz, hogy az ítélkezési gyakorlat apróbb mozzanatait is megfigyelhessük. Az első 1861-«s keltezésű, s hatóság elleni lázadás vádjával vették fel. Ténylegesen gróf Erdődy Ferenc szétszórt birtokrészei és a jánosházi volt úrbéres község közötti birtokrendezés közben kitört csetepatéról volt szó. 17 A volt földesúr és a volt jobbágyok közötti, ilyen jellegű vitáknak külön bíróságot állítottak, a jánosházi események azonban fenyítő törvényszék elé is terelték az ügyet. A község és a gróf úrbéri perében már a 50-es években érvényes ítélet született. A végrehajtást azonban csak a rendőrségi karhatalom fenyegetésével tudták megkezdeni akkor s a határ 2/3-át felosztották. Ekkor jött Bécsből egy parancs, hogy a munkálatokat abba kell hagyni, a periratokat pedig fel kell terjeszteni. így az a helyzet állt elő, hogy a falu egyik része a már kihasított, a másik része a még ki nem hasított 361
