Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Történelmi arcélek Vas megyéből - Tilcsik György : Vidos József politikai pályája

Ezt követően azonban nem vett részt sem a politikai életben, sem pedig a harcokban. Részint ebből fakadóan, részint pedig a ren­delkezésre álló és számba jöhető források szűkössége miatt életének ezen szakaszáról szinte semmit sem tudunk. Annyi bizonyos, hogy miután 1849 januárjában elfogatóparancsot adtak ki ellene és testvé­rével közösen használt birtokait zárolták, bujkálni kényszerült. 24 Fivére, Vidos Dániel -akit 1848. június 26-án Vas megye másod­alispánjává választottak, 25 * és aki e funkcióját az osztrák csapatok bejövetele után is megtarthatta- révén különböző befolyásos ismerő­seihez keresett kapcsolatot azért, hogy 1848-ban kifejtett tevékenysé­gét tisztázva mintegy elébe menjen az ellene nyilvánvalóan megindí­tandó eljárásnak. Vidos Dániel már 1849 januárjában hozzálátott, hogy testvére 1848-as szerepére vonatkozóan dokumentumokat, iga­zolásokat gyűjtsön, és még ebben a hónapban az első alispán, Zárka Sándor közvetítésével felvette a kapcsolatot báró Mesznil Viktor fele­ségével, akinek sógora Weiden tábornok -a későbbi magyarországi főhadparancsnok- szárnysegédje volt, aki azonban -miután főnöke nem volt illetékes az ügyben— nem tudott érdemben segíteni. Azt ta­nácsolta Vidosnak, hogy utazzon Pestre, kérjen kihallgatást Win­dischgrätz főparancsnoktól, és ott tisztázza magát. Nem kétséges, hogy ez Vidos számára elfogadhatatlan, vagy legalábbis erősen bi­zonytalan kimenetelű lépés lett volna, ezért tovább kereste a lehető­ségeket. Zichy Félixhez fordult -aki 1845 és 1848 között Vas megye főispáni helytartója volt, és akit Vidos az utolsó rendi országgyűlésen a válasz felirati vitát lezáró szavazáskor alaposan „átejtett" és cser­benhagyott, és— aki nagyvonalú módon 1849 áprilisában egy olyan útlevelet állíttatott ki Vidos József számára, amelynek segítségével az felkereshette őt a Mosón megyei Oroszváron. 26 Nincsenek pontos és megbízható adatok arra vonatkozóan, hogy Vidos 1849-ben valójában hol bujkált. Annyi azonban tény, hogy a nyár folyamán kolerában megbetegedett és 1849. augusztus 3-án Mi­hályfán elhunyt. Három nappal később ott is temették el. 27 Holttes­tét 1852-ben a család Mersén álló kriptájába vitték át, és a reform­kori Vas megye egyik legjelentősebb politikai személyisége ma is ott nyugszik. 1848-ban kifejtett tevékenysége alapján, amennyiben az osztrák hatóságok kezébe kerül, minden bizonnyal eljárás indult volna elle­36

Next

/
Oldalképek
Tartalom