Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Bűntettek és bűnperek Vas megyében m XVI-XX. században - Baloghné Lasics Judit : Tipikus bűnperek Vas megyében az 1850-es, 1860-as években

magyar törvényekhez való visszatérést jelentette, nem emelkedhetett törvényerőre, de gyakorlattá vált, s törvényként kezelték.

4 Az osztrákok hamar hozzáláttak a magyar igazságszolgáltatás átalakításához is. Az egész igazságszolgáltatási szervezetet a bécsi Igazságügy-minisztériumnak rendelték alá, s ez a rendszer szintén 1861-ig élt.

5 Témánk szempontjából csak a megyei változásokra térek ki. A bírói hierarchia legáltalánosabb bíróságai a megyénkét működő megyei törvényszékek voltak, a régi szolgabírói ítélőszékek helyére járásbíróságok léptek. Az 1854-ig tartó időszakot a közigazgatás és igazságszolgáltatás szétválasztásának kísérleteként is emlegetik, azonban 1854-től a bíráskodást a közigazgatási hatóságokkal kapcsolták össze.

6 A törvényszékek mellett ügyészségek működtek. Az új szervezettől az álladalmi ügyészi hivatal már 1850. februárjában átfogó jelentést kért, ebből Vas megye büntetőbíróságainak építkezéséről, a börtönök állapotáról, a rabok számáról derülnek ki pontos adatok.

7 Vas megye lakosságát ebben az időben 295.000 főre tették. A területet 7 bírói kerületre osztották, székhelyük: Szombathely (a megyei törvényszék székhelye), Kőszeg, Pinkafő, Németújvár, Muraszombat, Körmend, Kiscell. Első osztályú kollegiális bíróságok Szombathelyen, Kőszegen, Németújvárott működtek. Szombathelyen a megyei törvényszék gyakorolja az első osztályú bíráskodást a szombathelyi, kiscelli, körmendi járások felett. Kb. 115.000 lakos tartozott ide. Kőszeghez a kőszegi és a pinkafői járásokat osztották 88.000 lakossal, Németújvárhoz pedig a németújvári és muraszombati járásokat 92.000 lakossal. A rabok számáról és a börtönállapotokról is tudósítanak ebben az összefoglalóban. A szombathelyi megyei börtön a jobbak egyike, 16 magánzárkával, a nagyobb zárkák 120 rab befogadására alkalmasak. Németújváron a várban lévő börtön nagyon biztonságos, de romok között van, rabtartásra célszerű, mégis alkalmatlan, mert a vizet lentről kell felhordani. A tulajdonos, herceg Batthyány Fülöp, mivel 1848-ban az uradalmi hatóság megszűnt, csak külön megyei felszólításra engedte át a börtönt közhasználatra, egyenként itt 47 rabot őriznek. Kőszegen a városházán és a hercegi várban volt börtön, kevés rabbal. 356