Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Bűntettek és bűnperek Vas megyében m XVI-XX. században - Tilcsik György : A sántikálva jövő büntetés — Egy okirathamisítási per Vas megye törvényszéke előtt az 1840-es években

mert azt hamisnak tartotta. A szerződés hamis mivoltának igazolására a felperes bemutatott három tanúvallomást -közöttük a thalbergi papírgyáros feleségéét—, amelyek azt bizonyították, hogy az a papír, amelyre a másolat készült, a thalbergi papírgyár olyan terméke, amelyet csak 1834. február 15. után gyártottak. Mivel a másolat dátuma ennél korábbi, egyértelmű, hogy hamisításról van szó. E vádpontra az alperes előadta, hogy a simonyi zsidó hitközség elöljárója nála egy számára ismeretlen emberrel megjelent, és kérte, hogy a zsinagóga felépítésével kapcsolatos haszonbérleti szerződést foglalja írásba. Az ismeretlen személy magát Hajas Lajosnak mondta, és az egyezséget egy olyan zálogos levélre írták rá, amelyen már ott volt Hajas aláírása. Az esetnél éppen jelenlévő Farkas Jánossal pedig a szerződésre a valódinál korábbi dátumot írattak. Hetyei ezen kijelentésének igazolására hivatkozott a simonyi zsidó hitközség elöljárójának a tiszti vizsgálat alkalmával végrehajtott szembesítéskor tett kijelentésére, és az ugyanezt megerősítő esküjére. A káptalani jegyző bizonyítványa ellen pedig Hetyei a káptalan azon nyilatkozatát mutatta be, amely szerint az átírást a káptalan azért tagadta meg, mert sem a tulajdonos, sem pedig annak meghatalmazottja nem jelent meg az átírás kérésekor. Hetyei ezentúl hivatkozott a pinkafői papírgyár bizonyítványára, amely szerint olyan papír, amelyre a másolatot írták, már 1834 előtt is készült. Be is mutattak két olyan papírt, amelyek a simonyi zsidó hitközség tulajdonában voltak, és már 1832-ben ill. 1833-ban írtak azokra. A negyedik vádpontot illetően a felperes előadta, hogy Hetyei -mint annak ügyésze- átvett Polányi Jánosné asszonytól egy, Szombathelyen, 1810. április 28-án kelt, Szerdahelyi Ignác által aláírt és annak örököseit terhelő adóslevelet, és arra a tulajdonosnő akarata ellenére törvénytelen feltételeket vezetett rá. Ehhez hasonlóan Hetyei Zárka Károly egy 1789-ben és egy 1790-ben kelt adóslevelére is sajátkezűleg szigorú feltételeket vezetett, és a követelések behajtását e feltételek szerint eszközölte. Az alperes e vádat elismerte, de ezen tetteire nézve a törvényes előírásokra hivatkozott. Ezek szerint ugyanis a kötelezvények üresen maradt részeire minden ráírás megengedhető, azok törvényes vagy törvénytelen mivoltának eldöntését a bíróság hatáskörébe utalta. Hetyei kijelentette, hogy az általa eszközölt ráírásban szereplő rajnai forint alatt a kuriális ítéletek szerinti ezüstpénzt értette, és kötelessé341