Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Bűntettek és bűnperek Vas megyében m XVI-XX. században - Tilcsik György : A sántikálva jövő büntetés — Egy okirathamisítási per Vas megye törvényszéke előtt az 1840-es években

amellyel a felette lévő és Nagy Ferenc írását utánozni igyekvő soro­kat írták, átírták. Az átírás azonban nem sikerült tökéletesre, és a régi vörös tinta a ráírt fekete mellett több helyen jól látszik. Az alperes védője -miután bevezetőjében utalt a vádlott addigi erkölcsös és példás életvitelére, valamint Vas megye szolgálatában el­végzett fontos feladatok sokságára- igyekezett bizonygatni, hogy He­tyei anyagi körülményei a kérdéses időpontban nem voltak olyan rosszak, hogy ne tudott volna 6.000 pengő forintot kölcsönözni. Ezt éppen a felperes által említett azon ténnyel is igazolni lát­ták, mely szerint Hetyei a Nagy Ferenchez írt, 500 váltóforintot kérő levelének kelte után néhány hónappal, 1821 októberében testvére he­lyett 38.400 váltóforintot ki tudott fizetni. Az a körülmény pedig, hogy a Hetyei és Nagy Ferenc között a 2.000 váltóforint felének elengedéséről, és a maradék 1.000 váltófo­rint kifizetéséről szóló megegyezésben úgy szerepel, mintha Nagy a pénzt október 29-én kifizette volna, ám az csak december 29-én tör­tént meg, azt bizonyítja, hogy 1821 novemberében Nagy Ferenc pénz szűkében volt -állította a védelem. Hetyei védője felhívta a figyelmet, hogy azok a tanúk, éppen azon személyek minősítették védencét rossz anyagi helyzetűnek, akik tőle kértek kölcsönt, így e személyek Hetyei ellen tett vallomása e szempontból nem fogadható el. A védőügyvéd ezt követően iratokkal igazolta, hogy a Hetyei egyazon napon akár fuvaros lovakkal is meg­fordulhatott a megyeszékhely és Mesteri között. A második pontban megfogalmazott vádat illetően a felperes fő­ügyész a Hetyei kontra Nagy-testvérek perben elhangzott azon állítás megcáfolására törekedett, mely szerint Hetyei nem vett részt a Dezső család iratainak lajstromozásában. E kérdésben Hetyei akkori leg­fontosabb tanúja Dezső Lajos fia, Dezső Antal volt, aki egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy -bár apja halála után, annak iratait Hetyei Antal zárta el egy szekrényben, és annak kulcsait magánál tartotta, ám— az iratokhoz nélküle Hetyei nem férhetett hozzá, és azokat nem is lajstromozta. Berzsenyi utalt arra, hogy Dezső Antal iratai közül előkerült viszont egy, a Dezső Lajos irományiról, és részben Hetyei kézírásával készített lajstrom. Emellett az iratok között találtak há­rom olyat is, amelyek hátán lévő és a lajstrommal egyező szöveg szin­tén Hetyei Antal kezétől származik. 338

Next

/
Oldalképek
Tartalom