Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Bűntettek és bűnperek Vas megyében m XVI-XX. században - Tilcsik György : A sántikálva jövő büntetés — Egy okirathamisítási per Vas megye törvényszéke előtt az 1840-es években

tettü veszedelmes egyének megfenyíttetésének elhalasztása, s a fény ittő igazság ki szolgáltatásának ez általi elhalasztása egyeseknek utóbb pótolhatatlan tetemes kárát huzza szükségkép maga után, mellyel meg óvni hatóságunk leg sürgetösb és szentebb kötelességének esmérik," Hetyei mindenestre szinte azon nyomban levonta a megyei közgyűlés személyét érintő határozatainak konzekvenciáit, és az 1841. december 12-én összeült Szombathely városi közgyűléshez küldött levelében lemondott belső tanácsosi funkciójáról.

26 1841. december 22-én -tehát pontosan a Pesti Hírlap említett számának megjelenésével egyazon napon— kelt Vas megye közgyűlésének azon levele, amely mellett a Dugó vies Imre és Hetyei Antal elleni ügyben addig keletkezett minden fontosabb iratot -kérvényt, közgyűlési határozatot, jelentést stb.- felküldtek az uralkodóhoz.

27 Hetyei sem maradt rest, és az uralkodóhoz intézett feliratában azt kérte, hogy az ellene elrendelt vallomástételi kötelezettség alól kapjon felmentést. A Magyar Kancellária a megye és Hetyei ezen leveleire egyszerre reagált, mely végzést az 1842. május 2-i megyei közgyűlésen olvastak fel. A Kancellária Vas megye jelentését tudomásul vette, az ügyben hozott és a Hetyei ellen vádemelést elrendelő végzését jóváhagyta, Hetyei kérelmét pedig értelemszerűen elutasította. Ezek után Hetyei következett. A közgyűlés elé terjesztett levelében perének mielőbbi befejezését, és ennek megfelelően azt kérte, hogy annak tárgyalását a megyei törvényszék esedékes ülésén kezdjék meg. A per minél gyorsabb lezárása érdekében Hetyei minden, az őt megillető kifogási jogáról lemondott, és csupán azt kérelmezte, hogy a tiszti főügyész helyezze folyamatba a pert, hogy ő a már időközben elkészült védekezését bemutathassa. A közgyűlés a kérelemnek helyt adott és utasította Berzsenyi Miklós főügyészt, hogy a pert a szokásos törvényes úton mielőbb indítsa meg.

28 Közbevetőleg mondjuk el, hogy Magyarországon a 18. századtól kezdődően a nemes személyek elleni perek általánosan alkalmazott formája az írásbeli per volt. Az írásbeli perek törvényszék előtti szakasza azzal kezdődött, hogy a felperes megyei főügyész benyújtotta a a vádlevelet. Ezt követte az idézés, majd pedig már valóban a törvényszék előtt a perfelvétel. A következő többé-kevésbé hosszú időtartamú fázisban a pergátló alaki kifogások benyújtására és kölcsönös vitatására nyílt lehetőség, majd sor kerülhetett az érdemi vitára. 330