Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Bűntettek és bűnperek Vas megyében m XVI-XX. században - Bariska István : A büntetőbíráskodás egy különös intézménye a XVI-XVII. századi Vas megyében

„Károly császár és a Szent Birodalom büntetőpere» szabályzatából". Ezt követően tehát semmi kétségünk nincs arról, hogy amikor a „pártatlan bíróság" a császári jogforrást használja ítélkezése közben, lényegében bevonul a német anyagi és eljárásjog. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy magát a szervezetet nem tudták szétfeszíteni, de per jogában mégiscsak elnémetesí tették. Itt tehát az történt, hogy a magánjogilag alsó-ausztriai zálogjogon lévő Kőszegen keresztül beszivárgott az ítélkező funkciójú négy város híróságára a Carolina mint büntetőperes jogforrás. Amikor Kőszeg 1585-ben Zrínyi gróf egy katonája hatalmaskodás! ügyében jogot kapott a pártatlan bírósági Rechtstag, azaz törvénykezés megtartására, nem kapott jogot a végrehajtásra, mondván „nem, lehet, hogy magyar jogszokás szerint nyomban végrehajtást is eszközöljenek." A magyar szokásjog ugyanis nem ismerte büntetőperben a fellebbezés jogát. így a kormányszék ellenőrzése alatt akarta tartani a kőszegi illetékességet is. 1611-ben Máté János ítéletét, a pallos általi kivégzést Kőszegen a császári jogszokás értelmében kellett végrehajtani. Ugyanakkor 1612-ben Nádasdy Kristófné a pártatlan bíróság felállítását az uradalomban osztrák városokból való ülnökökkel kísérelte meg, hogy osztrák jogszokást alkalmazzon. Amikor 1616-ban a kőszegi hóhért az 5. Gebot (parancsolat) megsértése miatt szolgájával kivégeztetik, azt „laut kays. Rechten" hajtják végre. A század feltehetően egyik legszörnyűbb apagyilkossági perét, a doroszlói Nagy Jurkó vizsgálatát és ítélkezését a kivégzés összes kegyetlenségével együtt német jog szerint cselekedték meg. Ennek az esetnek még az eljárásjogi finomságai sem akármilyenek, hiszen megjelent példának okáért a corpus deliciti bemutatása is. S ezt a német jogot „vor alters" azaz régtől fogva tartónak minősítették. 1619-ben a gyermekgyilkos anya „güttliche und peinliche" kihallgatását, azaz a „kényszermentes" és „torturás, tehát kínvallatását" (peinliche Aussage) ugyancsak német módszer szerint végezték el. Azaz eszerint adták hóhérkézre. Ugyanebben az évben a császári biztosok így eskedték meg a városbírót és a tanácsnokokat (Richter, Rechstmänner). Amikor 1624-1625 körül megjelent az erősen kultikus jellegű, az egyház törvényeit szankciójelleggel idéző értelmezése annak, hogy mit követ el az, aki hamisan esküszik, akkor a német tartományokban egységes szokás átvételére történt expressis verbis hivatkozás. 292