Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Számok és történelem - Baloghné Lasics Judit: Statisztikai adatok a Bach-kori Vas megyéről

adatok, népességszám, nemzetiségek összeírása (tudunk például cigányösszeírásról is), utak állapota, helységek egymástól való távolsága -tehát a közigazgatás megszervezéséhez valóban nélkülözhetetlen információknak a begyűjtésén kívül az évek haladtával egyre részletesebb kimutatásokat készítettek a hatalom új gyakorlói. . Viszonylag kevés a mezőgazdaságra vonatkozó irat, összefoglaló statisztikák inkább csak az 1860-as években jelennek meg. Egy helység terméseredményeivel, piaci gabonaárakkal találkozhatunk. Sokkal több az ismeretünk az ipar területéről. Időszakunkban a céhes ipar egyre nagyobb válsága érhető tetten. Ennek ellenére a szabad iparűzést akadályozó céhrendszert továbbra is fenntartották, bár új céhek alakítását már nem engedélyezték. Szombathelyen 1850-ben például az alábbi céhek működtek: magyar posztós, magyar cipész, német cipész, magyar szabó, német szabó, kovács és kocsi készítő, pék, kötélkészítő, asztalos, takács, szűcs, lakatos, ács, kőműves, német posztós, bőrös, mészáros, fésűs, zsinórkészítő, kalapos, kefekötő, cséplő, harangöntő, könyvkötő, üveges, molnár, rézkovács és 60 kereskedő. Némelyik céhnek a központja nem Szombathelyen, hanem Bécsben, Pinkafőn, Pozsonyban, Sopronban volt. A felsoroltakban a kereskedőket beleszámítva 364 mester, 327 segéd, 138 inas dolgozott.

16 Igen szemléletesen támasztja alá a céhek és a bontakozó szabad iparűzés összecsapását egy 1853-ban keletkezett panaszlevél, melyet egy cserepes mester legényét megszabályozandó a járási biztoshoz írt. EbbŐl idézek: „Tavaszi időben hozzám jött dolgozni, fölfogadtam munka szűkében, és miután a munka jobban szaporodott, ez a legény, az én munkáimat, ahova küldtem, otthagyta, és maga fogadott föl munkákat. A többi legényem is zúgolódni kezdett, miért nem tartja Pogácsás József a céhbeli rendet. ... Felszólítottam, hogy egy nap sem engedek fuserálni, és a könyvébe Íratott, és eleresztettem útnak. De nem másik mesterhez ment, hanem munkákat vett föl 35 váltóforintért, a legényeimet elcsalta a maga vállalt munkájára, dolgoztatott velük 8 napig, az én munkám meg üresen állott. Amikor munkát nem talált magának, legényeim közé ment Keledre, és a munkából ki akarta okét venni. Kérdőre vontam, miért nem megy más mesterhez, ilyen feleletet adott: ki parancsol nékem, ott vállalok munkát ahol nekem tetszik, mégsem parancsol nékem egy mester sem. Ezen 261