Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Számok és történelem - Baloghné Lasics Judit: Statisztikai adatok a Bach-kori Vas megyéről

des összeírás. Ez a népességeloszlás a járásokat jobban kiegyenlíti. Vas megye kiterjedése Lipszky után 96 11/16, Lichtenstern után 106 1/2 négyszögmérföld, szélessége 11, hosszúsága 8, nyugati részen 15 német mérföld. Az egyes kerületek kiszámítása azért nem volt lehet­séges, mert azoknak kiterjedése a térképen nem volt felmérve. Vas megye használható földje 799.774 hold, melyből 408.226 szántóföld, 36.940 szőlő, 275. 626 hold erdő, a többi rét, legelő és kertek. Az összeállítást 1849. október 10-én készítette Szombathe­lyen Hegedűs Sándor megyei főmérnök. A megyehatóság 1851-«s ira­taiból is előkerült egy egész megyére vonatkozó, előbbi járási beosz­tás szerint egy lélekszám-összeírás, általában kevesebb népességgel. Valószínű, hogy abban az 1851-es összeírás adataival dolgoztak. Még 1850-ben, a császár február 6-i intézkedésére elkészítették a megye 633 helységének a közelükben lévő faluk, városok egymástól való távolságmérését. 10 A távolságmérés alapja a bécsi öl volt, négy­ezer bécsi ölet számítottak egy mérföldre, két mérföldet pedig egy ál­lomásnak hívtak. Ténylegesen ebben az állomás-mértékegységben adták meg a távolságot, Szombathely és Kőszeg távolsága például 1 1/2 állomásként szerepel, tudjuk, hogy a két város 20-25 km távol­ságra van egymástól. Az új közigazgatási beosztás rövidesen korrekciókra szorult. A végleges rendezést a bel- igazság- és pénzügyminiszternek egy 1853-ik évi rendelete indította el, mely rendelethez egy kiegészítést is csatol­tak a szolgabírói hivatalok szerkezetéről. 11 A megye politikai igazga­tásáért továbbra is a megyefőnök volt a felelős. Az önálló politikai járások megszűntek, valamennyi járásban vegyes szolgabírói hivata­lok működtek (járásbíróságként is funkcionáltak) kivéve Kőszeget. 1854-ben megszűnt a jánosházi és a németszentmihályi járás, előbbi községeit a vasvári, kiscelli és sárvári járáshoz, utóbbiét a pinkafői, szombathelyi és németújvári járáshoz csatolták. Ez évben a pinkafői járás a felsőőri elnevezést kapta. 12 Ezen új szervezethez már meg­mérték a járások területét. Legnagyobb a körmendi volt (12,4 bécsi négyzetmérföld), legkisebb a felsőőri, 8 bécsi négyzetmérföld. A köz­ségek száma a muraszombati a legnagyobb (109), a legkisebb a kis­celli (44). 13 A megye lakosságának megoszlása egyenetlen. A mura­szombati járásban egy községre átlagosan 275 fő esik, a felsőőriben pedig 700. 258

Next

/
Oldalképek
Tartalom