Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Számok és történelem - Baloghné Lasics Judit: Statisztikai adatok a Bach-kori Vas megyéről

A korszak statisztikailag értékes gyűjteményeinek sorából nem hagyhatjuk ki a felekezeti anyakönyveket sem. A katolikus anyakönyvek vezetése már jóval korábbra nyúlik vissza, hisz 1563-ban rendelték el egyházi hatóságok a létrehozásukat. Korszakunkban már komoly állami érdek is fűződött meglétükhöz. Különösen a római katolikus egyházi anyakönyveket vezették pontosan, áttekinthetően. Az egyházi anyakönyvek ugyan nem azért készültek, hogy demográfiai tényeket rögzítsenek, hanem egyházi események kapcsán (keresztelés, esketés, temetés) történtek a bejegyzések, népmozgalmi adatok hiányában a korszak történeti demográfiájának fontos fórrásai.' Nem mehetünk el szó nélkül a Bach-kor nagy, kulturális területet érintő statisztikája az 1857-es iskolabevallások készítése mellett. Bár az összeírásról korábbi munkáinkban iskolaigazgatási, iskolafenntartási adatokat már közöltünk, forrásértékét méltattuk, mégis újfent meg kell említeni, hogy ezek az országosan is minden bizonnyal elkészült, az iskolák számára, a 6-12 éves korú tanulónépességre, a tanítókra, fizetségükre pontos számszaki adatokat tartalmazó dokumentumok még mindig nem kerültek az okét megillető helyre sem a statisztikákban, sem a kultúrtörténetben, de a helytörténetírásban sem. Most nem érintjük a korszak nyomtatott, statisztikai szempontból is értékelhető forrásait, így az egyházi sematizmusokat, birodalmi címtárakat, névtárakat, iskolai értesítőket, bár használatuk a feldolgozó munkák során elkerülhetetlen. Ezek megjelenési formájuk miatt több helyen hozzáférhetőek, katalógusokból könnyebben kikereshetők, mint a levéltárakban esetlegesen megtalálható összeírások. Az 1850-60 közötti, statisztikai szempontból is hasznos levéltári források fellelhetősége tekintetében Vas megye szerencsésnek mondható: az 185l-es népszámlálás kivételével, ha nem is teljes egészében, de pótolhatóan -és mikrofilmen, xeroxon pótolva is- megtalálhatók a fentebb említett irategyüttesek. Ennek a rövid összefoglalónak a keretében azonban nem a megyei sajátosságaikat szeretném tovább részletezni. A hatalmas terjedelmű iratok vizsgálata összeírásonként is külön-külön téma lehetne. Más szempontból pedig a kutatók levéltárainkban viszonylag rövid időn belül hozzáférhetnek különállóságuk miatt ezekhez a fondokhoz, állagokhoz. 256