Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)
A Vas Megyei Levéltár nemzetközi kapcsolatai - Bősze Sándor : Egyesületek a mai Dél-Burgenland területén a dualizmus idején
Az emberek megnövekedett művelődési igénye tette a kulturális egyesületeket az egyik legnépszerűbb típussá. A legtöbbjük olvasókörként jött létre. Az olvasó köröknek két csoportját lehet megkülönböztetni. Ezek közül a kisebb számban a felekezeti alapon szerveződött egyletek voltak. Alakulásuk, a Kukméri (Kukmirn) Evangélikus Olvasókör (1892) kivételével, az állam és egyház utolsó nagy összecsapását követően, 1905 és 1912 között következett be. A Felsőőri Református Olvasókör kivételével mindegyikük római katolikus volt. Az egyház nyilvánvalóan tekintélye helyreállításának egyik formájaként nyúlt az egyesületek szervezéséhez. Az egyházi központi törekvéseket tükrözték azok az olvasóköri (pl. Monyorókerék, Németszentgrót (Geresdorf bei Güssing), Dobrafalva (Dobersdorf) stb.) alapszabályok is, melyek minimális különbséggel, azonos módon lettek megfogalmazva, mint például a Királyfalvi (Königsdorf) Katolikus Olvasóköré (1905): a vidék katolikusainak „szellemi, társadalmi, anyagi érdekeinek előmozdítása a vallás erkölcsi szelleme, a közművelődés és az összetartozás fejlesztése által a politika kizárásával. " 16 A világi olvasókörök jóval nagyobb számban jöttek létre. A legelső közülük a Pinkafői Olvasókör volt, 1867-ben, majd ezt követte a Németszentmihályi (Grosspetersdorf) Casino Olvasó Egylet. Azután 1910-ig még majd egy tucat olvasókör alakult (pl. Németújvár (Güssing), Városszalónak (Stadtschlaining), Felsőőr, Rohonc, Szentelek (Stegersbach) stb.) 17 Magyarországon -a nyugat-európai példák nyomán- 1867 után vált tömegméretűvé a karéneklés, s ez a hazai dalkörök és zeneegyletek gyarapodásában is tükröződött. Már a kortársnak is feltűnt, hogy „Vasvármegyében a zeneművészet is mindig élénk művelődésben és pártfogásban részesült. A megyének majdnem minden nagyobb városában van dalosegylet, sot néhol zeneiskola is. A hazai daltársulatok között, keletkezésére nézve, a szombathelyi a negyedik. " 18 A mai burgenlandi vidéken is -dunántúli összehasonlításban— az átlagnál több egylet alakult a dal, a zeneművészet és a karéneklés ápolására, művelésére. 19 A legelső, még a kiegyezés előtt, 1865-ben kezdett működni Pinkafőn 20 . A későbbiek során pl. a vasvörösvári (1885), a borostyánkői (1887), a felsőlövői (Oberschützen) (1890), a rohonci (1892), a felsőőri (1897), a radafalvi (Rudersdorf) (1905) és az újkörtvélyesi (Zahling) (1908) kapott miniszteri engedélyt működéséhez. 21 222
