Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

A Vas Megyei Levéltár nemzetközi kapcsolatai - Tóth Péter : Vas vármegye közgyűlési jegyzökönyveinek forrásértéke a burgenlandi és szlovéniai történeti kutatás számára

név szerint az összeírásban. — Tartalmi szempontból ugyanehhez a tí­pushoz tartoznak azok a bejegyzések, amelyek az adókivetés és -be­szedés alapjául szolgáló porta- vagy házszám módosításokkal kapcso­latban folytatott vizsgálatokról szólnak és amelyek a helytörténetírás szempontjából már nagyon is fontos adatokat tartalmazhatnak: a hó­doltsággal szomszédos területek falvainak az elnéptelenedéséről, la­kóinak az elmeneküléséről hírt adó bejegyzések mellett olyanokat is olvashatunk, amelyek a nyugati terület településeit ért csapásokról közölnek adatokat. Megtudhatjuk például belőlük, hogy 1597-ben Valhó possessióban 23, Olbendorfban pedig 2 ház lett a tűz martalé­ka; hogy tűz pusztított Rohonc Magyarváros és Németváros nevű vá­rosrészében is, a mindkét helyen két-két ház égett le. 3. A vármegye számára a hódoltság idején az egyik legsúlyo­sabb terhet a területén télire beszállásolt katonaság jelentette, s nem csupán azért, mert az ebből származó nem kis terheket a lehető leg­igazságosabban kellett elosztani, hanem és elsősorban a katonák erő­szakossága miatt. Mivel pedig ezt a katonaságot főként a megye nyu­gati, vagyis a török pusztításoknak kevésbé kitett részén lévő várak­ba és városokba, illetve azok környékére telepítették, ezért az ottani lakosság számára jelentettek egyre elviselhetetlenebb terheket. A jegyzőkönyvi bejegyzésekből kitűnik, hogy ebből a szempontból nem volt különbség a főurak magánkatonasága és az idegen hadak között: egyformán fosztogatták és rabolták a lakosságot. Az ellenük való pa­naszkodás állandó tárgya az országgyűlési követek számára kiadott utasításoknak. 1599-ben pedig a vallon-francia katonaság okozott különleges nagy gondot: a bejegyzésekből kitűnik, hogy szinte hadjá­rat-szerűén rabolták és pusztították Szalónak és Vörösvár környé­két, valamint a kőszegi uradalomhoz tartozó településeket. Ez a pusztítás olyan mértékű volt, hogy a vármegye nemessége már a vég­ső eszközre: a fegyveres kézzel való megfékezésükre is elszánta ma­gát. Egyébként minden valószínűség szerint ezek voltak azok a fran­ciák, akik Pápán 1600-ban átálltak a törökök oldalára és akik ellen Adolf Schwarczenberg tábornok hadjáratot is vezetett. 4. A helyhatósági törvények, vagyis a statútumok azonban nem csak a felsőbb rendelkezések érvényesítésére és végrehajtására szol­gáltak, hanem részint a helyi szokásjogot is rögzítették, részint pedig segítségükkel töltötte be a vármegye azokat a „joghézagokat", ame­lyek az országos rendelkezések hiánya következtében támadtak. Vas 175

Next

/
Oldalképek
Tartalom