Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

A Vas Megyei Levéltár nemzetközi kapcsolatai - Tóth Péter : Vas vármegye közgyűlési jegyzökönyveinek forrásértéke a burgenlandi és szlovéniai történeti kutatás számára

a törvényszéki ülések, amelyeket éppen ezért már külön meghirdetni sem kellett. Az illetékesség természetesen nem volt állandó és a 16. század végétől országgyűlési törvények is szabályozták azt; a bővülésre példaként említhetjük a kisbirtokosok és szegényebb nemesek közötti határviszályokban való eljárást, amelyet az 1635. évi 20. te. tett az alispán és a szolgabírák feladatává. Nyilván a nemesség számának, s ebből következően ügyesbajos dolgaiknak a gyarapodásával áll összefüggésben, hogy a korszakunkra számos, a jogbiztosítással kapcsolatos funkciót átvett a hiteleshelyektől a nemesi vármegye: ilyenek például a prokurátor-vallás, a tiltás, a protestáció, stb.; olyannyira, hogy ezáltal a jogbiztosítás egyik legfontosabb intézményévé vált. Sőt, vannak jelek, amelyek arra utalnak, hogy maga a vármegye is ezt tekintette egyik alapfeladatának: a legkorábbi jegyzőkönyvek tanúsága szerint ugyanis éppen ez a három bejegyzésfajta teszi ki a megyegyűlés elé került tárgyak túlnyomó többségét. Ugyancsak a 16. század közepére vált általánossá, hogy a különféle megyegyűléseken tárgyalt ügyekről feljegyzéseket készítettek, amelyeket később vagy egybe kötöttek, vagy pedig egy kötetbe másoltak át: ilyen módon jöttek létre a vármegyei közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvek. E kötetek történeti szempontból való értékelésénél előre kell bocsájtanunk, hogy nem lévén még kialakulva vezetésüknek az általános szabályai, tartalmi és formai szempontból sokszor jelentős eltéréseket mutatnak. Igen sok függ a tisztségviselőktől, főleg és természetesen a jegyzőtől: Gömör vármegye legkorábbi jegyzőkönyvei például szinte magánjellegű feljegyzéseknek tűnnek, mert vezetőjük, Pédery Péter olykor mintha fontosabbnak ítélte volna azt beírni, hogy mennyivel tartozik még neki a salláriumából a vármegye, mint a közérdekű határozatokat. A jegyzőkönyvek vezetésekor általában nem tettek különbséget a megyegyűlések között, vagyis időrendi sorrendben és egy kötetben találjuk meg a közgyűléseket és a törvényszéki üléseket; arra is van azonban példa, hogy ugyanazon megyegyűlés tárgyait szétválasztották a letisztáz ás során „nagyobb jelentőségű" (tulajdonképpen közigazgatási típusú) és „kisebb jelentőségű" (azaz törvénykezési és jogbiztosító típusú) ügyekre és két külön kötetben vezették ezeket. - E különbözőségek ellenére is azt tapasztaljuk azonban, hogy a jegyzőkönyvek viszonylag gyorsan a vármegye legféltettebb, tehát nyilván a legértékesebbnek tartott irataivá 172