Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)
Történelmi arcélek Vas megyéből - Sill Ferenc : A személyiség szerepe Szily püspök alkotásaiban
SILL FERENC A SZEMÉLYISÉG SZEREPE SZILY PÜSPÖK ALKOTÁSAIBAN Szily Jánost 1 és munkásságát sajátos szemszögből szeretném bemutatni: milyen szerepe volt Szily személyiségének egész tevékenységében? Ez a szempont izgalmasan új annak ellenére, hogy amióta „emberi jelenség" van, egyáltalán emberi történelem van, az emberi személyiség nem iktatható ki a történések sodrából. Mégis mi az újszerű és izgató e témában? Ma már bőrünkön érezzük, hogy a személyiség figyelembe vétele nemcsak spekulatív-bölcseleti téma; ezzel nemcsak a jogászoknak kell foglalkozniok, mikor a felelősség kérdése merül fel, hanem tudomásul kell vennünk, hogy emberi személyiség nélkül nincs történelem, nincs gazdasági-társadalmi élet, nincs tudomány, erkölcs és művészet. Ez akkor is így van, ha igen nehéz meghatároznunk, hogy mi is a személyiség. Én -természetesen a keresztény bölcseleti fogalmi rendszer alapján- így ragadom meg lényegét: a személyiség az értelmes lét legmagasabb foka, egyszerűen a szellemi lét létezési módja, amelyet az öntudat és önrendelkezés jellemez. A személy tudatos vonatkozási középpont; a jogok és kötelezettségek alanya. Az elvont fejtegetésből legyen ez elég. De konkrétabban még arra akarok utalni, hogy személyiségünk tényével úgy élünk együtt, mint a fénnyel vagy a levegővel. Természetesnek tudjuk, de igazán kritikus helyzetekben döbbenünk rá meghatározó súlyára. A modern perszonalizmus 2 , mint bölcseleti irányzat, a harmincas évek gazdasági krízise után bontakozott ki. És figyeljük meg, napjainkban is, a gazdasági problémák szorítása alatt, mind gyakrabban hallunk a személyi döntés, a személyi felelősség, a személyi kezdeményezés és a személyi vállalkozás jelentőségéről. A személyiséggel a marxi szemlélet is számol. Pechanov könyvére utalok: „A személyiség történelmi szerepének kérdéséhez." Ez a könyv 1947-ben jelent meg 3 . A marxi felfogás azonban túlságosan kötődik a 19. századi determinizmushoz. 15
