Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)
Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Mayer László : A Vasmegyei Régészeti Egylet működése (1872-1900)
gainah védtelenül kitéve végpusztulásnak indulni engedtetnek, hol pedig kegyeleti érzelem mellőzésével eredeti rendeltetésüktől eltérő czélokra használtatnak." 4, 1868-ban jelent meg a belügyminisztérium rendelete 5 , mely a vasútépítések során előkerülő leletek bejelentési kötelezettségét írta elő. A rendeletek után az 1871. évi XVIII. törvény 26. §-a 6 a törvényhatóságok jóváhagyásához kötötte minden olyan határozat végrehajtását, mely történelmi és műemlékek fenntartására, átalakítására és lebontására vonatkozott. A Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságának létrehozása a „hazai műemlékek jegyzékbe foglalása, műbecsük felismerése, mikarban létük megállapítása s fenntartásuk kérdésének szakszerű megbirálása"^ is elősegítette az 1881-ben megszülető műemléki törvény 8 kidolgozását, mely a műemlék fogalmának meghatározásával négy fejezetben foglalta össze a műemlékek gondozását, a fenntartás érdekében történő kisajátítást, a büntető határozatokat, a Műemlékek Országos Bizottságának felállítását. A (köz)gyűjteménybe kerüléssel ellentétes irányú mozgást hozott létre a megélénkülő régiség- és műtárgy-kereskedelem, s különösen 'negatív hatású volt számtalan tárgy külföldre kerülése, hiszen ezáltal a nemzeti múlt egy-egy darabja veszett el és kerülte el a hazai tudományos feldolgozás lehetőségét. Ezt megelőzendő a belügyminiszter 1872-ben felhívást intézett a törvényhatóságokhoz, miszerint „minden talált kincs, melynek értéke 150 ft-ot túlhalad 113 ad részben a kincstárt illetvén s az éremleletek valamint a talált kincsek körüli eljárás is, bármekkora értéket képviseljenek, azok tudományos tárgyalás s az értékes daraboknak tudományos intézeteinek részére való megszerzés végett a királyi kincstárnak fenntartva lévén. A pénzügyminiszter 1873. nov. 12-én kelt rendelete 10 megszüntette az államkincstárnak fennmaradó érmek és régiségek beolvasztási kötelezettségét és értékesítési módját köz árverezésben határozta meg, így teremtve jobb vásárlási lehetőséget a vidéki múzeumoknak és magángyűjtőknek. Általában az egyleteknél, így a régészeti és történelmi egyleteknél sem beszélhetünk központi (értve ezalatt állami, intézményrendszerű) irányításról, melyet egyrészt a még csak kialakulóban lévő és kiforratlan polgári szakszerűség és modern tudomány nem igényelt, másrészt ellentmondott Volna a liberalizmus szellemének. Az állami segítség a mozgalom morális támogatásában nyilvánult meg, melynek 128
