Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)
Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Rácskay Jenő : Vas megyei bankok és pénzintézetek egyesületpártoló tevékenysége a dualizmus korában
gyár királyi helytartótanács kikért engedélye folytán főleg szombathelyi és megyebeli közhasznú és jótékony célokra fordíttatik. n Az a közhasznú és jótékony kategória három nagy csoportra osztható: — az egészségügy támogatása — a szegényügy támogatása — az egyletek és egyesületek támogatása. Természetesen ezt a három kategóriát nem mindig lehet következetesen alkalmazni, mivel például egy mentő egyesületi támogatás egyszerre egészségügyi és egyesületi adományozást is jelenthetett. A kiteljesedő bankrendszer alapszabályaiban az előbbi példa szerint szinte minden esetben rendelkezik a támogatásokról: Ez a támogatás az esetek döntő többségében az évi tiszta nyereség 5 %-át tette ki. Ez az 5 % lehet, hogy kevésnek tűnik, de a századfordulót követően ez az 5 % a legnagyobb intézeteknél elérheti az évi 6-7 ezer koronát is, amely igen jelentős összeg volt akkoriban. A pénzintézetek a lapokban közzétett mérlegei mellett gyakran az adományokat is részletesen bemutatták. Az összegek nagyságára csak két reprezentatív adat: a Kőszegi Takarékpénztár jubileumi, alapításának 100. évfordulóján 1944-ben kiadott emlékkötet összegzi az adományok nagyságát. Az eltelt száz esztendőben 209 178 pengőt adományoztak, ebből egyházi célokra 36.795 pengőt, kulturális célokra 20.145 pengőt, jótékonysági célokra 104.008 pengőt. A Szombathelyi Takarékpénztár adatai még figyelemre méltóbbak. Az 1867- és 1914 között adományokra kiadott összeg a következő: 152 863 korona 24 fillér, amely meghaladta egy vidéki pénzintézet egész alaptőkéjét. A két pénzintézethez hasonlóan a többi intézet is kivette részét az adományozásban. Ezeknek az összegeknek és az adományozottak jelentős részének ismeretében egy egész szociális, kulturális támogatási rendszer képét lehet felrajzolni. Ezen adatok ismerete nélkül a kor pontos statisztikái sem tükrözik az egészségügyre, kultúrára fordított összegeket. Ezekre a területekre adott támogatások főleg helyi szinten megnövelték a finanszírozás lehetőségeit, hisz a megye pénzintézetei által évente adományokra fordítható összeg az első világháborút megelőzően évente 30-50 ezer koronát tett ki. Az adományozások rendszere a helyi társadalom szerveződése is döntő hatású volt. A létrejövő egyletek, egyesületek önszerveződéséhez, fenntartásához elengedhetetlen volt a pénzintézetek rendszeres 121