Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Egyletek, egyesületek, társulatok Vam megyében a XIX-XX. szazadban - Tilcsik György : A „Városszépítő Bizottmány" intézménye Szombathelyen 1867 előtt

az indítványban említett szintváltoztatási munka megtervezését és a felmerülő költségek megállapítását a Biztosságra bízták.

8 A Csinosságra Ügyelő Biztosság legközelebbi ülését 1837. július 11-én tartotta. Az itt megszövegezett tervezet szerint -mivel a Kis Karicsa utca szekerek által használt részének szintje lényegesen magasabb volt a már kövezett gyalogjárda szintjénél— szükségessé vált utóbbi megemelése úgy, hogy a házakba való bejárás ne nehezüljön, és a két kövezeti szint találkozása egy, a víz lefolyását biztosító csatornát képezzen. Miután e munka elvégzése nem csupán a köz, hanem egyszersmind, az egyes háztulajdonosok egyéni érdekeit is szolgálná, a választmány azt kezdeményezte, hogy a gyalogjárda újonnan történő kövezésének költségeit felerészben a háztulajdonosok viseljék. A Biztosság ugyanekkor -annak megakadályozására, hogy a szekerek a gyalogjárdára hajtva, azt megrongálják— indítványozta, hogy a városi tanács kötelezze a háztulajdonosokat, hogy a szekérút és a gyalogjárda közötti vízlevezető csatorna mellé állíttassanak karókat. A Biztosság vállalta, hogy e karókat ^természetesen az érintett személyek költségén— egységes kivitelben elkészítteti. A Csinosságra Ügyelő Biztosság e tervezetét az 1837. július 12ére összehívott városi tanácsülés vitatta meg, mely tanácsülésre meghívták az érdekelt Kis Karicsa utcai háztulajdonosokat is. A Biztosság benyújtott javaslatát nyilvánosan felolvasták és a jelenlévő háztulajdonosok egységesen vállalták a járda újraköveztetésének rájuk eső költségeit.

9 A rendelkezésre álló források egyértelműen bizonyítják, hogy a szombathelyi Csinosságra Ügyelő Biztosság tagjai nagyon komolyan vették megbízatásukat, és 1837. szeptember 16-án, október 4-én és 1838. január 2-án is ülést tartottak. Az itt megtárgyalt és véglegesített indítványokat természetesen a városi tanács elé terjesztették, amelynek 1838. július 7-i ülése együtt tárgyalta meg azokat. E tanácsülés a Biztosság három fent említett tanácskozásán kialakított javaslatok alapján a következő fontosabb határozatokat hozta: 1. A városi utcák rendezését megelőző felmérésre önként és díjazás nélkül vállalkozó megyei főmérnök, Hegedűs Sándor mellé a felméréshez szükséges munkások bérét a városi pénztárból fedezik. 2. A Kám utcában elhelyezni rendelt, de még el nem készült, egységes kivitelezésű karók elkészíttetését a Csinosságra Ügyelő Biz110