Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1601-1620, 1631-1641. - Vas megyei levéltári füzetek 5.

Vasvármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1631-1641

VAS VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSE 1632. január 26. (f. IL p. fest. Conversionis Pauli), Szombathely oppidum 1534. (II. 2.) A főispán úr követei a megbízólevelükben foglaltaknak megfelelően két dologgal kapcsolatban is a közgyűlés elé terjesztették mondott uruk kérését; ezek közül az elsőre a vármegye közönsége a következő határozatot hozta: a rablókkal, illetve más közönséges gonosztevőkkel és fosztogatókkal szemben való eljárást illetően a vár­megye az 1608. esztendei 2. törvénycikkelyben foglaltakhoz kívánja alkalmazni magát. Eszerint azokat a gonosztevőket, akik nemesi előjogoknak örvendenek, az alispánok a legközelebb tartandó közgyűlés vagy törvényszéki ülés elé idéztetik, s ott fognak törvé­nyes úton eljárni ellenük. Ha pedig valakit tetten érnének, akkor azt a személyt az alis­pánok azonnal elfoghatják, s ugyancsak elfoghatják és megbüntethetik azokat a neme­seket és nem nemeseket is egyaránt, akiket felkértek a gonosztevők üldözésére, ámde ők ezt a felkérést visszautasították. Szintén az alispánok feladata, hogy a vármegye ko­rábbi határozatainak megfelelően eljárjanak az utak és hidak javításának, illetve a Rába folyón lévő átkelőhelyek elzárásának a dolgában. 1535. (II. 2-3.) Ami a főispán úr második kérését, tudniillik a Sárvár várához szol­gáltatandó segítséget illeti, a vármegye közönsége a következő határozatot hozta: mivel a főurak követei olyan értelemben nyilatkoztak, hogy semmilyen tudomással sem ren­delkeznek erről a dologról, ezért az alispánok késedelem nélkül keressék meg a mon­dott urakat és kérjék meg őket, hogy a következő közgyűlésig mondják meg, milyen se­gítséget kívánnak nyújtani. Mihelyt ez megtörténik, azután a birtokos nemesek is vála­szolni fognak a segítségadásról. 1536. (II. 3.) Györffy Gáspár, a vármegye perceptora a közgyűlés elé terjesztette a panaszát, amely szerint özvegy Batthyányné, illetve gróf Batthyány Ádám és Csáky László nem engedik meg neki, hogy beszedje jószágaikon a megyei adókat, a korona­őrök számára kivetett adót, illetve a gabonatermésből behajtandó adót. A vármegye közönsége ebben az ügyben a következő határozatot hozta: a szolgabírák a már a ke­züknél lévő kiküldőlevclekbcn foglaltak szerint késedelem nélkül járjanak el és szólítsák fel a fizetésre a nevezetteket, s ha ezek így sem akarnának a kötelességüknek eleget ten­ni, akkor legyenek hivatalos jelentést a vármegye előtt; e jelentés alapján pedig a per­ceptor bizonyságlevclet fog kapni, amivel kimentheti magát a nádorispán úrnál. 1537. (II. 3.) A közgyűlés előtt felolvastatott a nádorispán úrnak a vármegyéhez a részleges felkelés dolgában intézett levele. Mivel azonban a főurak semmiféle tudomás­sal sem rendelkeznek e tekintetben, ezért a vármegye közönsége úgy határozott, hogy az alispánok értesítsék őket, majd pedig a főispán úr hirdessen közgyűlést, amely már a fő­urak álláspontjának az ismeretében rendelkezhet a felkelésről és válaszolhat a nádoris­pán úrnak. 178

Next

/
Oldalképek
Tartalom