Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1601-1620, 1631-1641. - Vas megyei levéltári füzetek 5.

Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1601-1620

napon belül tartoznak ezt a munkát elvégezni. Azt a büntetést viszont, amelyet a helyre­állítás eddigi elhanyagolása miatt vetettek ki reájuk, nem kell megfizetniük. 1485. (I. 432.) A közgyűlés előtt felolvastatott a kézműves mesterembereknek, il­letve az élelmiszereknek azon árszabása, amelyet Sopron vármegye állított össze, foga­dott el és használ is. Mivel a vármegye közönsége úgy ítélte meg, hogy az árszabás igaz­ságos, a közjót és a megye előmenetelét szolgálja, ugyanakkor a kézműves mesterembe­reknek sines a kárára, ezért úgy határozott, hogy Vas megye területére is érvényesnek fogadja el azt, s így teljes tartalmát, minden pontját és záradékát megerősíti. 1486. (I. 432.) A közgyűlés előtt bemutattatott és ünnepélyesen kihirdettetett az a címeres nemeslevél, amelyet Dvojczith János, valamint atyja és apai unokatestvére (no­biles) kapott. 1487. (1.432.) Ugyancsak kihirdettetett a közgyűlés előtt az a címeres nemeslevél is, amelyet Kapolcsy Márton kapott, valamint általa a házastársa, fiai és leányai. VAS VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSE 1619. szeptember 16. (f. II. p. fest. Exaltationis Sanctae Crucis), Szombathely oppidum 1488. (I. 433.) A közgyűlés előtt felolvastatott Magyarország nádorispánjának a Komjáti castellumban, szeptember havának 5. napján kelt parancslevele, amelynek tár­gya az általános felkelés előkészítése az ország védelme érdekében: arról érkeztek ugyanis hírek, hogy Bethlen Gábor, Erdélyország fejedelme egy hajdúkból, törökökből és tatárokból álló erős hadsereggel betört az országba, sőt, már át is kelt a Tisza folyón és lerombolta a Kassa melletti jászói káptalant, s napról-napra több embert hajt a hatal­ma alá. 1489. (1.433.) A vármegye közönsége úgy ítélte meg, hogy a dolgok jelenlegi állá­sában, valamint számos más okokra nézve is nem hirdethető meg a személyes felkelés. Nem akarván azonban kivonni magát a jelen szükségben reája háruló kötelességek alól, elrendelte, hogy a főurak és a birtokos nemesek minden két portájuk után azonnal állít­sanak ki egy-egy jól felfegyverzett lovas katonát, s az így megszervezendő csapat fölött a majd megválasztandó kapitány a jövő hétfőn (szeptember 23-án) már a szemlét is tartsa meg. A kiállított katonákat addig kell fegyverben tartani, amíg a szükség megköveteli, vagyis biztosabb hír nem érkezik a háborúról. A rendelkezést nem teljesítők pedig min­den lovas után 12 forint büntetést fognak fizetni. 1490. (1.433.) A közgyűlés a kiállítandó lovas katonaság kapitányává Sennyey Gás­párt (egregius) választotta meg és számára egy hónapra 40 forint fizetséget rendelt. 166

Next

/
Oldalképek
Tartalom