Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1601-1620, 1631-1641. - Vas megyei levéltári füzetek 5.

Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1601-1620

VAS VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSE 1617. november 16. (f. V. p. fest. Martini episcopi), Szombathely oppidum 1441. (1.417.) A közgyűlés előtt felolvastatott ő császári és királyi felsége két parancslevele is, amelyek közül az egyik Prágában, szeptember havának 16. napján kelt: ebben őfelsége arra utasítja a vármegyét, hogy a meghódolt falvak vizsgálatára kirendelt királyi biztosok mellé küldje ki az egyik alispánt, egy szolgabírót és egy esküdtet, vagy valaki mást, akit a mondott biztosok kérnek. A másik levélben pedig, amely Prágában, október havának 10. napján kelt, őfelsége arról tudósít, hogy Szent Luca szűz ünnepére (december 13-ra) országgyűlést hirdetett Pozsony városába. 1442. (1.417.) őfelsége első parancslevelére (lásd az előző bejegyzést) a vármegye közönsége a meghódolt falvak vizsgálatát végző bizottság tagjaivá választotta Kisfaludy Balázs alispánt, valamint Káldy Ambrus és Lamperth István szolgabírákat (egregii) és számukra 100 forintot rendelt fizetségül arra az időre, amíg ezen feladatukban eljárnak. Ezen összeg megszerzése végett a közgyűlés adót vetett ki, amely szerint minden főúr és birtokos nemes egy-egy porta után 15 dénárt, az egytelkes nemesek pedig személyük után 5-5 dénárt tartoznak kétszeres büntetés terhe alatt Szent Katalin ünnepéig (november 25-ig) Söptey György főperceptor kezéhez fizetni. — Annak érdekében pedig, hogy a kirendelt biztosok alapos és teljes tájékozódást nyerhessenek, a közgyűlés a következő határozatot hozta: november havának 26. napján az összes meghódolt faluból jelenjék meg egy-egy személy Hídvég possessióban, s számoljon be az alispánok és a szolgabírák, illetve esküdtjeik előtt arról, hogy falujának van-e valamilyen vitája a törökökkel vagy a magyar földesurakkal, továbbá, hogy milyen adókat fizettek a törököknek a bécsi béke előtt, s milyeneket fizetnek azóta. 1443. (1.418.) Az őfelsége másik parancslevelében (lásd az 1441. számú regesztát) meghirdetett országgyűlésre a vármegye közönsége követekké választotta Szántóházy Ferenc mestert és Szelestey Ádámot (egregii), s az ezen követség során felmerülő költségeik fedezésére, illetve fizetségük gyanánt a következő adó kivetését rendelte el: a nemesek minden egyes, általuk birtokolt porta után 80 dénárt, az egytelkes nemesek pedig személyük után 15-15 dénárt tartoznak kétszeres büntetés terhe alatt Szent Miklós püspök ünnepéig (december 6-ig) a perceptor kezéhez fizetni. 1444. (I. 418.) Csemethey József (egregius) a maga személyében, valamint fivérének és nővéreinek, illetve néhai Csemethey István (egregius) özvegyének, fiainak és leányainak a nevében és személyében is bemutatta a vármegye közönsége előtt a pozsonyi magyar kamara számvevői hivatala által kiadott lajstromot, s mivel őfelsége az ezen lajstromban kimutatott hátralékok miatt el akarja foglalni birtokaikat, azt kérte, hogy a hátralékok behajtására a vármegye adjon ki számára kiküldőlevelet. — A közgyűlés a kért kiküldőlevelet kiadta. 156