Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1601-1620, 1631-1641. - Vas megyei levéltári füzetek 5.

Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1601-1620

VAS VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSE 1614. június 30. (f. II. p. fest. Petri et Pauli apostolorum), Szombathely 1380. (1.388.) A közgyűlés előtt felolvastatott Magyarország nádorispánjának a Biccse várában, június havának 17. napján kelt levele, amelynek tartalma a következő: ő császári és királyi felsége meghívta a felsőbb országok és tartományok lakosait arra a Linz városa mellett, július havának 27. napján tartandó gyűlésre, amely a törökökkel kötendő békéről akar tárgyalni, s ennélfogva kéri, hogy Magyarország főurai és nemesei is képviseltessék magukat ezen a gyűlésen. E dolog miatt most a nádor úr őnagysága gyűlést hirdet július 13. napjára az ország lakosai számára. 1381. (1.388-389.) A vármegye közönsége ezen országgyűlésre Cziráky Mózes nádori ítélőmestert (egregius) választotta meg követnek és számára azt a 100 forint összeget rendelte fizetségül, amelyet már korábban átadtak neki: akkor tudniillik, amikor a Lőcse városában tartandó országgyűlésre kiküldték. A közgyűlés elrendelte továbbá a követi megbízólevél kiadását és az alábbi különös utasítást adta a nevezett Cziráky Mózesnek: jóllehet a vármegye nemesei nem kételkednek abban, sőt meg vannak győződve, hogy a követ úr rendelkezik a dolgok alapos ismeretével és azzal az okossággal, hogy elő tudja adni és be tudja bizonyítani az ország lakosai előtt, milyen állandó, sokféle és hatalmas veszedelmeket kényszerülnek elszenvedni a megyebéliek — mégis azt kérik, hogy egyéb elfoglaltságai közepette is az lebegjen a szeme előtt, arra irányuljon minden törekvése és iparkodása, azt célozza valamennyi előterjesztése, hogy a biztonság és a szent békesség mennél tovább megmaradhasson és megőriztethessen ebben az országban. 1382. (1.389.) A vármegye közönsége egy további utasítást is adott Cziráky Mózesnek: eszerint mivel az ország törvényeinek megfelelően a számadások megvizsgálására kirendelt urak állandóan sürgetik az előző esztendőkben működött királyi rovásadó-szedőket az adóhátralékok'befizetésére, a rovásadó-szedők viszont a vármegyét sürgetik e hátralékokkal kapcsolatban, holott a falusi bírák és más személyek, akikre ezen adóknak a beszolgáltatása tartozott és így a hátralékok dolgában is érdekelve vannak, már vagy elhaláloztak, vagy máshová költöztek, sőt, az is lehet, hogy különféle nemzetből való katonák felégették és teljesen elpusztították az illető falvakat, s ezáltal a cédulák és a nyugtatványok elvesztek vagy megsemmisültek — mindezekre tekintettel tehát a követ úr tárja az egész dolgot az országgyűlés elé és kérjen határozatot, amely megmutatná, hogy milyen úton és módon kelljen behajtani a hátralékokat. Semmiféle régi adóhátralékot nem lehet ugyanis behajtani, sem a megyebéli tisztségviselőket e végre kiküldeni addig, amíg nem születik határozat a beszedés módjáról. 141