Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1601-1620, 1631-1641. - Vas megyei levéltári füzetek 5.

Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1601-1620

VAS VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSE 1614. március 26. (f. IV. Majoris Hebdomadae, sive p. D. Ramispalmarum), Szombathely 1362. (I. 380.) Mivel a Rába folyó partjának a védelmére nem csak a váratlan ellen­séges betöréseknek, hanem a mindenféle gonosztevők beszivárgásának a megakadályo­zása végett is igen nagy szükség van, ezért, valamint a Rába-menti részek nyugalma és biztonsága érdekében a vármegye közönsége a következő határozatot hozta: mihelyt az időjárás arra módot ad, késedelem nélkül és a régi szokásnak megfelelően el kell végez­ni a folyó elzárását, amelyet egyébként közönségesen "fentőzés"-nek mondanak. A munkát az alispánok és a szolgabírák fogják kivetni és meghatározni, s ők fogják kitűzni és kihirdetni annak időpontját is. 1363. (1.380-381.) Annak a háznak a megvásárolása érdekében, amely a közgyűlé­sek és törvényszéki ülések tartására szolgál, a vármegye közönsége adó kivetését hatá­rozta el és elrendelte, hogy erre a célra a főurak és a birtokos nemesek minden egyes portájuk után 20-20 dénárt, az egytelkes nemesek pedig személyük után 5-5 dénárt fi­zessenek. A kivetett adót minden arra kötelezett személy a következő törvényszéki ülé­sig — amelyet Isten segftségével a Fehérvasárnapot követő hétfőn (április 7-én) fognak megtartani — tartozik a főperceptor úr kezébe adni. Magának a vásárlásnak a feladata az alispánoké, illetve az általuk erre kiválasztott személyeké lesz, akik a perceptortól erre a célra átvett pénzösszegről kötelesek lesznek megfelelő számadást és nyugtatvány­levelet adni. 1364. (1.381-382.) A nemesek közül igen sokan annyira megfogyatkoztak javaikban és ezért olyan nagy nyomorúságra jutottak, hogy nem csak az alispán urat — aki tudniil­lik az országnak a legújabb, Pozsonyban, az 1608. és az 1609. esztendőben meghozott és szentesített törvényeiben foglaltaknak megfelelően köteles a nemesek közötti hatalmas­kodási perekben a helyszínen eljárni — nem képesek a munkájáért megállapított napi tiszteletdíjjal és élelemmel ellátni, hanem lassacskán már a saját családjukra is nehezen, azaz mások segftségével tudnak gondot viselni. Részint az elmondottak miatt, részint pedig azért is, mert egymástól távol fekvő és hosszú úttal elválasztott helyeken laknak, de a felmerülő vitás ügyek napról-napra növekvő száma miatt is az alispánok a legna­gyobb igyekezettel és legjobb akarattal sem tudnak eljutni minden egyes helyre, ahová szükséges. Annak érdekében tehát, hogy szegénységük vagy félreeső helyen való lakásuk következtében ne húzódjanak el a perek és így a pereskedő felek ne szenvedjenek egyre nagyobb kárvallásokat, a vármegye közönsége megegyező akarattal és egyhangú szava­zással a következő statútumot alkotta: ezután a jövendőben mindenki számára szabad lesz, hogy a fent hivatkozott törvények illetékessége alá tartozó ügyekben akár a tör­vényszéken kívül, tehát mint eddig, a helyszínen és az alispánok előtt, s a mondott törvé­136

Next

/
Oldalképek
Tartalom