Fényes Elek: Vas vármegye mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben 1836 - Vas megyei levéltári füzetek 4. (Szombathely, 1991)

Vas vármegye mostani allapotja statistikai és geographiai tekintetben

[^ VAS VÁRMEGYE. mióltaa' Stájer országba való kivitel megneheziltetett. nagyon elszegényedtek. A' megyében Új Szálénak városa az, mellynek lakosai nagy részt b ő r készítésből élnek. Ezek részszerént vargák és tímárok, részszerént csizmadiák , kik kész csizmáikat meszsze vásárokra clhordják. Dézsákat, teknőket , lapátokat 's más fa eszközöket legtöbbet csinálnak: Pinkafeld, Hődön, Willersdorf, Hochart, Sinnesdorf, 'sa't. Tobák szelenc/.e fabrika van: Kohonczon, Hamuzsirt főznek Német Újváron , és a' sárvári uradalomban. Szekér kenőcsöt Német Újváron. Továbbá Horovicskát készítenek a' pinkafeldiek. Papiros malom van: Lékán. Tő és drót fabrika aMuipersdorfihatárban. Késes i n á 1 ó k elégügyesek találtatnak : Felső Eőrben M és Kőszegen. Ez első helyt ntás vasmívek is készülnek. A

1 megye 2 üveghutáiban u. m : Szalőnakon, és Lékán csupán közönséges portéka készül ; a' finomabbak Cseh országból hozatnak. Végre a'jobbágyi hegyekben valamelly kékes homokkal vegyített agyag találtatik, mellyből a' lakosok igen erős korsókat, 's más edényeket égetnek , 's ezeket távol vidékekre elhordják. Fő tulajdonsága a* jobbágyi korsóknak, mellyek egyéberánt Petersdorfer Krűge név alatt (ismeretesek: hogy mindenféle italt igen hidegen tartanak. 10. §. Kereskedés. Vas vármegyének fekvése az austriai és stájer széleken igen kedvező lévén: mind belső, nund külső kereskedése szépen virágzik. Viszen ki mindennemű gabonát, dohányt, lent, gyolcsot, szarvasmarhát, lovat, juhot, aprómarhát, gyapjút, közönséges posztót, flanelt, bort, gubacsot, hamuzsirt , gyümölcsöt, fa eszközöket. Hoz be ellenben mindenféle fabrikatuniokat, colonialisés orvosi szereket, vasat rezet,'sót, szarvasmarhát, sertést, bort, 's a't. A' gabonát Stájer országba, Sopron, Szála, Veszprém vár-