Fényes Elek: Vas vármegye mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben 1836 - Vas megyei levéltári füzetek 4. (Szombathely, 1991)
Vas vármegye mostani allapotja statistikai és geographiai tekintetben
VAS VÁRMEGYE« 3 szerdahelyi, rohonczi, szalónaki, rumpódi, német újvári 4 sz. kúti. monyorókeréki, erdőkkel, szŐUőkkel megrakott; vagy mint a' borostyánkői némelly ásványokban is gazdag hegyeketvformálya. A' másik fő hegyágazat, melly a' Helvetian, Tirolison, Stájer országon keresztül ágadzó nagy Sz. Gotthárd hegyének egy láncza Dobránál lép be a' tótsági járásba, 's közel mindjárt t. i.Dolincznál 2 részre szakadván ; egyik agát dél kelet felé Szála vármegyébe küldi} másik ágával pedig jó darabig a' Rába vizét kisérvén, Feresztszeg felé ismét délnek fordul, *s Szála vármegyébe által menvén: a* Dobos heggyel kezdetét teszi a' Bakony erdejének. — Ezenkívül említést érdemel még a' magában álló, másokkal semmi közösülésben nem lévő Súg/t hegye a? kernenesallyai járásban. Ennek keleti oldala basalt kősziklái, kopár; egyebütt szőllőtőkékkel bonttat ik. Lapos meglehetős szélességű tetejéről, leírhatatlan szép kilátás esik, *s a' közepén lévő behorpadás Vas Pál lyukának neveztetik a' köznéptől. őí §. Folyóvizeit. t) A'* Bába, Stájer országból Velikénél lép a' megye határára, 's elébb keletre azután északra folydogálván, az e«ész megye derekát keresztül folya; 's minden megyebéli vizeknek, kivévén a' Murát, 's az ebbe folyó patakokat — csatornául szolgál. Malmaival sok hasznot hajt ugyan, de hirtelen áradásaival tetemes károkat okoz. 2) Jt Pinka, Stájer országban ered a' magas Vexel hegyéből, 's Sinnersdorfnál a* megyébe lépvén: a' kőszegi, körmöndi járásokon keresztül, közel Körmőndhoz a' Rábába ömlik. Egész folyásában számtalan őrlő , fűrész malmokat, mindennemű erőmíveket, kallókat forgat; 's völgye mind termékenységére, mind természeti szépsége're, mind a' lakosok szorgalmára nézve, igen nevezetes vidéket formál a' megyében. 3) A 3 Lapincs, szinte Stájer országból jön , 's Neustift mellett a' magyar határra érvén: Dobrafalváig határt von a' két ország közt; innen kelet felé fordulván egy fáiette termékeny völgyön által Sz, Gotthárdnál a' Rábába