Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)

Tilcsik György : A liberális és konzervatív erők küzdelme Vas megyében az 1843/44. évi országgyűlésre szóló követutasítás kidolgozása kapcsán

kiegészítve összesen huszonnégyre emelte e választmány tagjainak számát, melynek sorában a Vas megyei liberálisok olyan prominensei kaptak helyet, mint p.o. Vidos József, gr. Erdödy Sándor, gr. Zichy Hermann, Bertha Ignác, Ebergényi Benedek, Békássy Imre, Széli József, Ernuszt József, Bertha Antal, Hettyey István, Radó Lajos vagy Bezerédy László.* A közgyűlés egyúttal máris kijelölte, hogy az 1843-ban esedékes országgyűlésre a választmány mely kérdésekkel -igy a büntetőtörvénykönyvvel, a katonai élelmezéssel és a börtönüggyel- foglalkozzon elsődlegesen és behatóan,8 majd még egy rendkívül nagyfontosságú határozatot is elfogadott: annak érdekében ugyanis, hogy "...országszerte e tárgyak eránt kifejlendő eszmék kölcsönössen megesmértethessenek, s a jövő országgyűlés eleibe terjetethessenek..." ', az ország minden törvényhatóságához fordultak hasonló feladatkörrel rendelkező választmányok létrehozása és a választmányok által elkészített munkálatok kölcsönös közlése céljából.10 Ismeretes, hogy Vas megye ezen körlevele nyomán született meg 1841 februárjában a hazai liberális ellenzék első átfogó igénnyel készült reformmunkálata: a szatmári 12 pont.^ Tárgyunk szempontjából 1840-ben még egy lényeges kérdésben foglalt állást Vas megye közgyűlése, mégpedig november 3án. Ekkor a vasi nemesek élesen szembehelyezkedtek a püspökök révén az egyházmegyékben nyilvánosságra hozott azon prímási körlevéllel, amely megtiltotta a papoknak a szokásos egyházi szertartás kiszolgáltatását azon vegyes vallású jegyespárok számára, amelyeknek nem római katolikus vallású tagjai nem adtak reverzálist arról, hogy a házasságból születendő gyermekek katolikus vallásúak lesznek. A Vas megyei kongregáció az 1647:XIV. és az 1791:XXVI. törvénycikkelyekre, továbbá az 1839/40. évi országgyűlés két táblájának egybehangzó -de akkor elegendő idő hiányában fel nem terjesztett- döntésére hivatkozva -amelyek nem kívánták meg az említett reverzálistegyfelől az uralkodóhoz, másfelől az ország törvényhatóságaihoz fordult, kérve álláspontjának elfogadását és a prímási körlevél által okozott sérelem mielőbbi felszámolását." Az 1841-es esztendő politikai szenzációja Vasban az a bejelentés volt, melyet Vidos József, első alispán a május 3119