Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)

Surján László : A Szombathelyi Mépbíróság története

kisérték, hisz oly korban született, amikor még nem dőlt el, hogy ki kit győz le, az elmúlt társadalmi rend befolyása rendkivül nagy volt, megfelelően képzett szocialista bíróság nem állt rendelkezésre s a régi rendszer bíráit kellett igénybe venni a népbírósági tanácsok vezetéséhez. Ahhoz, hogy a szombathelyi népbíróság működését értékelni tudjuk és annak működését megérthessük, feltétlenül foglalkozni kell a kor történelmi előzményeivel és azzal az országos helyzettel, melyben a népbíróságok létrejöttek. A felszabaduláskor népi demokráciánk terhes társadalmi, jogi és igazságszolgáltatási örökségeket vett át. Míg 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság a győzelmét követő második napon egy tollvonással megszüntette a régi társadalmi rend igazságszolgáltatási apparátusát s a korábbi bíróságok működését felfüggesztette, addig a felszabadulást követően a szocialista bíróság átszervezése és felépítése hoszszú éveken keresztül történt. Államunkat a fegyverszüneti egyezmény is kötelezte, de a spontán népi törekvések is arra irányultak, hogy a kimondottan fasiszta-jellegű jogszabályokat államunk helyezze hatályon kívül s ez meg is történt. Még a teljes felszabadulásunk előtt 1945. március 17-én államunk már hatályon kívül helyezte a zsidótörvények rendelkezéseit és haladéktalanul rendeletileg intézkedett a származásért és politikai meggyőződésért szenvedettek hátrányainak jóvátételéről. Ugyanakkor rendeletileg szüntették meg a Horthy-rendszer erőszakszervezeteit, a csendőrséget, a rendőrséget, a hadsereget, ugyanakkor azonban a régi igazságszolgáltatási apparátus érintetlen maradt. A felszabadított területeken, még a teljes felszabadulás előtt mindjobban előtérbe kerültek olyan követelések, hogy a második világháború mérhetetlen szenvedéseiért felelő személyek mihamarabb bíróoág elé kerüljenek. A Magyar Függetlenségi Front 1944. dec. 2-án kibocsátott programja is kihangsúlyozta, hogy a hazaárulókat, a háborús bűnösöket le kell tartóztatni és az erre a célra létesítendő népbiróságok elé kell állítani. Ennek volt a következménye, hogy mielőtt az Ideiglenes Kormány a népbíróságok felállításáról intézkedett volna Szegeden és Pesten a Nemzeti BizottP;H