Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)

Kövesdi László : Vas megye gazdasági fejlődésének fő vonásai 1945 után

püléshálózatban és a tájegységek közötti különbségekben. A települések közötti gazdasági kapcsolatok alacsony szintűek, a társadalmiak esetlegesek voltak. Az osztálykorlátok, a vallás építette válaszfalak, a nemzetiségi különbségekből emelt akadályok szinte átszakíthatatlan gátakat emeltek a megyében élő különböző embercsoportok között. A második világháború idején a társadalmi és gazdasági struktúra alapvetően nem változott meg. A politikai viszonyokban erősödött a jobbratolódás, a német érdekek meggyőződésből vagy kényszerítésből adódó szolgálata. A hivatalos politikával való szembenállás tünetei is kimutathatók. A háborús propaganda nem volt hatástalan e területen élők számára sem. (Néhány e korban kialakult probléma feldolgozást igényel: pl. a zsidó lakosság deportálása, a katonai bevonulások hatása. A szombathelyi III. hadtest keleti frontra vezénylése, és az emberveszteségek felmérése indokolt lenne a megye történeti viszonyainak elemzéséhez). A megyei viszonyok elmondott vázlata alapján a következő kép rajzolható meg: 1. Ahogyan Magyarország társadalmi struktúráját is a tőkés fejlődés elmaradottsága határozta meg, Vas megye társadalmi-, gazdasági struktúráját is e ténnyel magyarázhatjuk. Struktúránkban keveredtek a tőkés és feudális elemek, de ebben a térségben a feudális vonások erőteljesebbek voltak. A polgári elemek azonban nem sorolhatók a monopoltőke erőihez. Kérdés az, hogy a megyében levő polgári elemek érdekeltek voltak-e a demokratikus átalakulásban, vagy mely rétegeikre lehetett számítani és meddig? Az egyértelmű, hogy a feudális erőket gazdaságilag, és politikailag is fel kellett számolni és ebben széleskörű nemzeti egység alakult ki. 2. A parasztság tömegei érdekeltek voltak a demokratikus átalakulásban, de zártságuk és elszigeteltségük révén a politika iránti érdeklődésük csak fokozatosan erősödött meg. A politikailag aktívabb rétegük a gazdagabb parasztság volt. 3. Számolni kellett a lakosság vallásosságával. 77 •