Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)

Somlyai Magda : A közigazgatási hivatalok feladata és politikai jelentősége a felszabadulás időszakában

párti törekvésekkel szemben a kommunista pártiak a társadalmi tagozódás szerinti tényleges többség érdekeivel érveltek, valamint azzal, hogy pártjuk pártépítési elve nem teszi lehetővé a tömegpárttá válást. A kisgazdapárti fölény kialakulásának megakadályozására a kommunista pártok taktikája az volt, hogy a még meg nem alakult pártokat jól megválasztott érdekképviseleti tagokkal pótolták és a pártok megalakulása után ÍB igyekeztek megakadályozni új tagok bekerülését a képviselőtestületbe. Ez a törekvés mindenekelőtt a Polgári Demokrata Párt ellen irányult, de esetenként a parasztpártot sőt a Szociáldemokrata Pártot is érintette. A rendelet szerint az érdekképviseleti tagok összes száma annyi lehetett ahány taggal egy-egy párt vett részt a testületben. De valójában, hányan kerültek be, az erősen függött az egyes pártok erejétől. Az érdekképviseletek minél nagyobb számú részvételét a képviselőtestületben ott támogatták a kisgazdapártiak, ahol a parasztszövetség volt a legerősebb társadalmi szervezet a faluban, mert az őket erősítette. A kommunisták ott ahol valamely ipari szakszervezet vagy a Földmunkás Szövetség rendelkezett komoly befolyással, mert ezek számukra jelentettek biztos támaszt. A képviselőtestületekben az érdekképviseletek részeltetése miatt keletkezett vitáknál nem volt kisebb mérvű amely akörül keletkezett, hogy kik lehetnek hivatalból, -s egyáltalán lehetnek-e ilyenek,- tagjai a képviselőtestületnek vagy sem. A kommunista pártiak sok helyen, a rendelet ellenére, nem engedélyezték a hivatalból való tagságot, mert attól tartottak és joggal, hogy ez -a tradíciók révén- kisgazdapárti többség kialakulásához vezet. A helyi jellegű csatározások mögött lehetetlen nem észrevennünk jövendő fejlődésünk nagy kérdését: polgári vagy népi demokratikus jelleget ölt-e hazánkban a kibontakozás? 1945 első hónapjaiban, a helyzetadta lehetőségek és következmények között, érdekeik maximális érvényesítésére törekedtek a dolgozó osztályok. Ebben vélték bizonyítottnak, hogy a demokrácia értük is van. A demokratizmus ilyen értelmezése természetes, hogy együttjárt a polgári korszakban, a polgári érdekek védelmére született demokratikus szabályok esetenkénti sérel-