Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)

Somlyai Magda : A közigazgatási hivatalok feladata és politikai jelentősége a felszabadulás időszakában

megváltozott körülmények, részben a nagymérvű menekülés foly­tán, működésképtelenné váltak. A harcoló hadsereg elvárásai és a polgári lakosság nyugalma azonban parancsolóan vetette fel az élet mielőbbi normalizálását, amelynek lényeges elő­feltétele volt a közigazgatási hatóságok működése. A szovjet hadvezetés elveit megvalósító helyi katonai parancsnokságok ezért rendkívül gyorsan intézkedtek. A tűzharcok megszűntével azonnal, de két-három napnál csak ritkán később, közhírré tették a szovjet hadsereg és a polgári lakosság érdekeinek védelmével kapcsolatos tudni- és tennivalókat. Ezzel párhuza­mosan, sok helyen már ezt megelőzve, szorgalmazták a közigaz­gatási hivatalok munkájának a megindulását. A közigazgatási munka megindítására nézve a szovjet had­vezetés leszögezte, hogy a régi kereteket nem kell bolygatni. A szovjet hadsereg érdekeinek lojális képviseletét, a lakos­ság ügyeinek kielégítő intézését új, demokratikus ügymenettel kell biztosítani. Ennek érdekében vigyáztak a helyi szovjet katonai parancsnokságok arra, hogy az elmenekült tisztviselők helyébe demokratikusan gondolkodók kerüljenek. Általában a Horthy-rendszer ellenzéki pártjainak, mozgalmainak tagjait, a márciusi német megszállás után félreállított, internált hiva­talnokokat látták szívesen a különböző üresen maradt közigaz­gatási posztokon. A szovjet parancsnokok általában csak az els~ő tisztviselő személyének a kijelölésébe szóltak be le. Abba nem, hogy ők kiket vesznek maguk mellé beosztott munkatársak­nak. Ahol már működtek az egyes pártok szervezetei ott azok vezetőinek a véleményét is kikérték a helyi katonai parancs­nokok egy-egy fontos közigazgatási tisztség betöltésénél. Természetesen az el nem menekült tisztviselők megmaradhattak korábbi beosztásukban, sőt még emelkedhettek is. Otthonmara­dásuk megfelelő garanciát jelentett a közös ügyek odaadó in­tézésére. A kétoldalú jószándékból nemcsak a magyar közigaz­gatás éledt újjá, hanem egyik forrása, kiindulópontja lett a dolgozó osztályok magáratalálásának, közéletük átrendeződésé­nek is. Akkor és azóta is sokan vélekedtek úgy, hogy a szovjet hadvezetés csak azért adott önállóságot, mert a saját veze­tésnek szívesebben engedelmeskedtek az emberek mint a "meg­58

Next

/
Oldalképek
Tartalom