Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)

Szelestey László : Pásztorfaragók élete és munkássága a levéltári, kutatások tükrében

kön szolgált, egy Örményi nevezetű uraságnak lett a juhászbojtárja. Nem sokáig. 1836 májusában ugyanis ismét lefogták. Ennek az évnek a tavaszán tűnt fel ugyanis a környéken első izben a két legendás betyár, Sobri Jóska és társvezére, Milfait Ferkó. S nem is tétlenkedtek sokáig, embereikkel a környék pásztorainak segítségével rátörtek á pénzes kisfaludi molnárra, Purtser Jánosra. A járkálok ekkor is hamar távoztak, így ezúttal is csak támogatóikat sikerült felelősségre vonni. Király Zsiga a kihallgatások során váltig tagadott s mivel a bűnrészességet nem sikerül rábizonyítani, ezúttal elkerülte a börtönbüntetést .8 Érdekes módon -talán a Sobrit övező tiszteletnek tulajdoníthatóan- a szemtanúk az akció vezetőjeként egyértelműen Milfait Ferkót nevezték meg. A társvezér azonban -elfogatását követően- 1836. december 21-én tett vallomásában a tavaszi rábaközi kalézolásuk vezetőjeként és a kisfaludi molnár kirablásának irányítójaként Sobrit nevezte meg." Amit egy, a himódi erdőn a betyárokkal beszélgetésbe elegyedő erdész is megerősített szavaival. Igaz, nevének említése nélkül, de személyleírása pontról-pontra ráillik a nyalka betyárvezérre.10 Király Zsiga, sok társához hasonlóan, tehát kegyelem folytán gyakorolhatta faragótudományát, felülmúlhatatlan remeklésekkel gazdagítván így népművészetünk reformkori emlékanyagát. Magának a fával való munkálkodásnak a fogásait is börtönben tanulta, sajátította el. Munkáinak számbavétele ezt egyértelműen igazolja. Az első, 1835-ös raboskodása idején {talán mert ekkor rabtársai közt nem akadt faragóember) valószínűleg meg sem próbálkozott a fafaragással. A második alkalommal is viszonylag hosszú ideig nem vett a kezébe faragókést. Bizonyára csak a súlyos ítélet enyhítését követően kezdte el a különféle tárgyak cifrázását. Első ránkmaradt darabja, egy viszonylag kezdetlegesebb kidolgozású, bizonytalanabb megfogalmazású mángorlója 1838ban készült. Az utolsó pedig 1842-ben. Későbbről, a kiszabadulását követő időből egyetlen Király Zsiga faragást sem ismerünk. Minden bizonnyal végleg felhagyott ezzel a foglalatossággal. Hogy miért, azt csak találgathatjuk. Talán korai 41