Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)
Tilcsik György : A magyar nyelv iskolai oktatása Vas megye nemzetiségi vidékein a reformkorban
Az 1837. Július 3-i megyegyűlés lényegében teljes egészében elfogadva a nevelési választmány ezen indítványait a következőket határozta el: l.A szolgabírákat megbízták, hogy' a járásaikban élő 7 és 11 éves kor közötti gyermekeket írják össze, és gondoskodjanak arról, hogy e gyermekek évente 9 hónapig -leszámítva a legfontosabb mezei munkák idejére eső 3 hónapot- járjanak iskolába. 2. A szolgabirák kötelessége, hogy egyrészt a szülőktől negyedévenként szedjék be az esedékes tandíjakat, továbbá az is, hogy a tanköteles korúak névjegyzékét és az iskolakezdés időpontját az illetékes plébános vagy prédikátor ellenjegyzésével ellátva minden tanévkezdés előtt időben küldjék meg a nevelési választmánynak. 3. Elrendelték, hogy a megye minden -tehát nem csak a nemzetiségi területeken lévő- iskolájában rendszeres iskolavizsgálatot kell tartani. E célra az illetékes szolgabírák mellett járásonként változó számú, összesen 35 főből álló testületet választottak. 4. "...a választmány munkálódásaihoz szükséges tőke alapot illetőleg a megye közönsége mélyen érezvén ennek szükségét, hogy e nagy nemzeti tárgy minnél gyorsabb lépésekkel haladhasson, minden nemesi teleptül, egy akarattal, s ellentmondás nélkül 48 ezüst krajcárok rendeltettek fizetni."^ Ez utóbbi, kissé nyakatekert megfogalmazásában közreadott döntés nem jelentett kevesebbet mint, hogy a vasi nemesek egyik sarkalatos jogukat -nevezetesen az adómentességet- önként feladva arra vállalkoztak, hogy az említett célra egész telkenként 48 pengőkrajcárt lefizetnek. Minden kétséget kizáróan ez, az 1837-ben "forradalminak" tekinthető lépéssel hozható összefüggésbe, hogy az ország többi megyéi közül -akiknek Vas megküldte mind a választmányi előterjesztését, mind pedig a kapcsolódó megyei határozatotcsak két megye, nevezetesen Gömör és Nógrád fejezte ki egyetértését Vas megye ezen döntését illetően. 20 A megyét azonban ennél is érzékenyebben érintette az a tény, hogy gr. Erdődy Kajetán -jóllehet a közgyűlésen nem tiltakozott a telkenkénti 48 pengőkrajcár befizetése ellen238