Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)

Bencze Géza : A mihályi szénsavüzem története az államosításig

-először csak kisérleti jelleggel- szeptembertől a gyógyászatban felhasználásra kerülő szénsavhavat. Dr. Schwartz Pál mihályi körorvos hosszabb ideje foglalkozott a szénsavhónak reumatikus és egyes bőrbetegségek gyógyítására történt felhasználásával. Eredményei nyomán több hazai gyógyintézetben kezdtek e tárgyban intenzívebb kutatásokat. Az ilyen célra történt eladások és szállítások 1948-ban még csupán mintegy másfélezer kilogrammot tettek ki, de a kedvező fogadtatás és a bíztató orvosi szakvélemények nyomán maga a MOART is felvetette egy 15 ágyas gyógyintézet felállítását Mihályiban a bányász szakszervezettel közösen, elsősorban a reumatikus ártalmaknak fokozottan kitett fúrási, de termelési dolgozói részére is. A Központi üzemi Bizottság és a vállalati igazgatóság azonban levette e tervet a napirendről. A termelőkapacitás 1946-ban lezajlott nagyarányú növelése ez évben még nemigen mutatkozott meg, mivel a teljes kihasználást megnehezítette az üzembehelyezés utáni sok javítási munka, valamint az üzemengedély év végén történt kiadása (addig kísérletinek minősítették a termelést). A kész üzem engedélyezése, a bővítés sikeresnek mondható kivitelezése is hozzájárult ahhoz, hogy -igaz, erőltetett termeléssel, de1949 februárjától már napi 6-7 tonna cseppfolyós szénsavat tudtak termelni. Ezt szükségessé tette az a tény, hogy 1949. január 1. után a MAORT mihályi szénsavüzeme látta el az egész országot, mivel ekkortól valamennyi hazai szénsavgyárat leállították.^ Az országos ellátás nagy feladatokat rótt az üzemre. Az igénynövekedés miatt erőltetett termeléssel folyt a munka, s az áprilisban még csak havi 180 tonna kapacitású berendezésen május-június havi 230 tonnán felüli rekordtermelést sikerült elérni. Mivel tovább fokozni a berendezés teljesítőképességét nemigen lehetett, ismételten felvetődött egy új üzem építésének igénye, most már a megnövekedett szállítási gondok jobb megoldása érdekében Répcelakra tervezve. Költségfedezet hiányában azonban inkább ismételten a mihályi üzem bővítése mellett maradtak, azt kb. 1 millió forint beruházással fejlesztették - igaz, szükségmegoldásként. A bővítési terv a termelés növelését szolgálta volna elsősorban, 173