Előadások Vas megye történetéről - Vas megyei levéltári füzetek 3. (Szombathely 1990)

Varga J. János : Nyugat-Magyarország a török elleni felszabadító háború első szakaszában (1683-1688)

szabadított Pesten tartotta közgyűlését, 100 lovas fölszereléséről és a budai táborba küldéséről tárgyalt.^ Az összeszokott és fegyelmezett császári ezredek mellett azonban a nemesi csapatok fegyelmeznetétlennek bizonyultak a császári tábornokok számára, s abbéli véleményüket nem is titkolták: elfeledkeztek gondoskodni a magyarok zsoldjáról és élelmezéséről, sőt Esterházy Pálnak értésére adták, hogy nincs nagy respektusa előttük méltóságának. A nádor, aki nagy reményekkel érkezett júniusban, októberben lemondóan írta titkárának: "Buda állapotja csak az egy élő Isten akaratjától függ. Mi, úgy látom, meg nem vesszük. Draskovich uram elmene, így Batthyány Ádám uram is mind az övéivel, ezek is az magyarok harmadnap alatt el akarnak mind menni. A magyar fizetést ne is sollicitálja (sürgesse) kegyelmed, mert majd nem lesz kinek fizetni. Ha akkor nem adták, az mikor köllött, most már ne adják. Már nem is tudom, mit csináljak itt harmad-negyed magammal . " «* A magyar nemesség 1684 után egyre fogyó lelkesedéssel figyelte a háború menetét. Hiába buzdította a nádor -Érsekújvár, Vác és Nógrád visszavételére utalva- a vármegyéket, hogy "elpusztult hazánk régi testi s lelki szabadságának megmaradására" fogjanak fegyvert, 1685-ben nincs nyoma a császári seregben inszurgenseknek. 1686-ban csaknem az egész rendi hadszervezet távol maradt a hadjáratból. Esterházy Pál nádorral az élen otthon maradtak a magyar főméltóságok, s velük együtt szervitoraik is, akik nem a kincstártól hadállítás céljára átengedett jövedelemforrásokból, hanem a dominuszok birtokainak jövedelméből kapták a fizetést. A vármegyék közül egyedül Nógrád inszurgenseinek megjelenéséről tudunk, a nyugat-dunántúli vármegyéket a nádor a Rábához rendelte augusztus 19-én, hogy megvédjék a nyugati területeket Szülejmán nagyvezér felmentő seregének portyázásaitól. A vármegyék többsége legföljebb együttérzéséről és hálájáról biztosította a Budát ostromló Lotharingiai Károly herceget, amint azt Pest-Pilis-Solt vármegye küldöttei tették 1686. augusztusában.™ Ennek ellenére Buda visszavívásában -ismereteink szerint- 15000 huBzár és hajdú vett részt. Róluk azonban tudjuk, 112