Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1595-1600. - Vas megyei levéltári füzetek 2.

Regeszták

I bezáróan. Elsőként a jelenlegi perceptor, Zlaicsics Mátyás (egregius) adjon számot az általa beszedett közadókról, azután pedig a többi perceptor is, akiknek a nevei a vármegye jegyzőkönyvében fellelhetők. A számadást az arra az összegre rúgó büntetés terhe alatt kell-végezni, amelyről a perceptor esetleg nem tud számot adni, s a büntetést közvetlenül azok hajtsák be, akik a dologban érdekeltek. A számadások felügyelőivé a következő személyeket nevezte ki a közgyűlés: Újlaky Lajost, a vasvári egyház prépostját, valamint Bejczy Miklóst, Tarródy Istvánt, Szekeres Mártont és Vásárhelyi Istvánt, a vármegye törvényszékének a jegyzőjét. Ha pedig a nevezettek közül valaki nem tud jelen lenni a számvételen, akkor a többi jelenlévőnek jogában fog állni mást választani a távollévő helyére. Végül a közgyűlés a számadás határnapjául a Vízkereszt utáni első hétfőt (január 11-ét) jelölte ki. Erre a napra a hivatalukból következően számot adók és felügyelőik is tartoznak a munkát elvégezni. 363. A császár és király őfelsége által Pál apostol fordulásának I. 96. az ünnepére (január 25-re), Pozsonyba meghirdetett országgyűlésre a vármegye közönsége csömötei Csemethey Istvánt és Vásár-helyi .Istvánt (egregii), a törvényszék hites jegyzőjét választotta követnek. 364. A közgyűlés az országgyűlési követek útiköltségére, valamint I. 96-97. a jegyző éves fizetésére a következő kivetést határozta el: - az útiköltségre a birtokos nemesek minden portájuk után 80 dénárt, a birtokos nemesek személyük után 50 dénárt, 125