Az élet megindulása és az újjáépítés kezdetei Vas megyében 1945-48 - Vas megyei levéltári füzetek 1.
A Vasvári Általános és Polgári Fiúiskolában szülői munkaközösség alakulása (1947. okt. 13.) - Alispáni jelentés a megye gazdasági, egészségügyi és közművelődési helyzetéről (1947. nov. 15.)
I. Vármegyénk általános mezőgazdasági helyzete: Az elmúlt hónapok időjárása mezőgazdasági szempontból katasztrofális volt. A nagy szárazság és meleg folytatódott, csapadék jóformán alig volt, csupán a körmendi, szentgotthárdi és a vasvári járás egy részében volt kisebb csapadék, ami az őszi rozsokat kelésre serkentette. Október hó közepén pár éjszaka 6-9 C. fok lehűlés volt, azaz talajmentén erős fagy volt. Az idő azóta felmelegedett. A nagy szárazság következtében a másodtermények jóformán alig sikerültek, csupán a megye nyugati részén volt valamelyes tartlőrépa és hajdina, de ez is hiányosan kötött magot a nagy szárazság következtében. A talajmunkák nagyon nehezen tudtak előre haladni a nagy szárazság következtében, ugy, hogy sok helyen a vetés alá készített földeken vermes-kapával és fejszével törték össze a rögöket, mert a henger nem volt képes összetörni. Őszi szántás a megye területén alig van, mert minden munkaerő az őszi vetésre használtatott fel. A rozs vetésnek mintegy 90 %-a már elkészült. A szentgotthárdi, körmendi és vasvári járásokban zöld rozsvetést lehet látni, míg ellenben a többi járásokban legföljebb vörösödő rozsvetések vannak. Sok helyen ahol kis nedvesség volt a rozs elkezdett csírázni s mivel-hogy több nedvességet nem kapott elszáradt és igy tönkre ment. Ilyen kiszáradt rozs a vetésterületnek mintegy 10-15 %-át képezheti ezidőszerint. Búza vetés is folyamatban van a fentemiitett 3 járásban látni zöldelő buzavetést, de másutt nem. A buzavetés még mindig folyamatban vari. Gazdák figyelme felhivatott arra, hogy a buzavetéseket is minél erősebb mértékben teljesítsék. Biborvetés és őszirepce vetés a nagy szárazság következtében a megyében alig van s ez is részben kelt csak ki. A nagy aszály következtében őszi gabonavetőmag a gazdák részéren nagyon szűkösen állott rendelkezésre s ez is minőségileg nagyon gyenge volt. Az őszi vetőmaghiány következtében az őszi vetőmag-akció iránt a gazdák legszélesebb rétegeiben igen nagy volt az érdeklődés, különösen a búza iránt. Kiosztásra került ínséges búza 20 vagon 110 Ft-os q-kénti árban, csávázva, rostálva és áttisztitva 50 kg-os papirzsákokban egalizálva. Minőségi búza csereképpen 13 vagon került kiosztásra szintén csávázva, átrostálva, áttisztitva 50 kg-os papirzsákokban egalizálva, továbbá 20 vagon minőségi rozs csereképpen. Elsősorban az erősen aszálysulytotta községek jöttek számításba a kiosztásnál. A nagy vagonhiány miatt az őszi vetőmag kiosztás egyes helyeken késedelmet szenvedett, igaz, rogy nagy szárazság következtében a gazdák amúgy sem tudtak volna hamarább elvetni. Az aratási,cséplési munkálatok az aprómagvaknál is nagyrész befejeződtek. A tengeri törés és burgonyaszedés befejeződött, a tengeri gyenge, közepes átlagtermést adott a megyében, a burgonya szintén, a burgonyatermésnél a megyében nagy különbségek voltak, mig a folyók mentén a termés kielégítő volt, addig a cseri részeken a burgonya összeaszatódott a szárazság és a nagy hőség következtében. Takarmány és cukorrépa kiszedése és szállítása folyamatban van. A cukorrépa szállítás vagonhiány miatt nagyon vontatottan megy. A gazdák a cukorrépa árával nincsenek megelégedve, mert az aszály következtében a cukorrépa kicsire nőtt meg hanem a víztartalmából is veszített, igy a cukorrépa jobban olarizál, mint az előző években és igy mégis csak az előző évekre megállapított ármegtéritést kapják. A cukorrépa kiszedésénél a kemény talaj miatt abban is kár érte a gazdákat, hogy sok bennt törött a földben. Az aszálykárra vezethető vissza az állat árakban történő visszaesés is. Addig mig remény volt a mesterséges takarmányfélék közepes terméshozamára, az áilatt árak tartottak voltak. Ma már 1500-2000 Ft-ért frissborjus, fiatal, jóminőségű tehent lehet vásárolni. Az igás állatállományra mi sem jellemzőbb jobban, hogy a keleti vármegyékből igásökröket és befogni való tinókat hoznak a vármegyébe. Az állatállomány kondíciója kezd rosszabbodni és az előre látható takarmányhiány miatt a kitéleltetés legkevésbé sincs biztosítva. A tejtermelés fokozatosan csökken, amelynek oka a takarmányhiányon kívül a szárazság miatt nehézzé vált talajmunkáknál az igázott tehenek fokozott igénybevétele. 145