Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Szelestei N. László: Sartoris János (1695-1756) nemescsoi lelkész élete és működése

Ács Mihály Boldog halál szekere című művét 1752-ben 29 név szerint felso­rolt személynek, győri atyjafiainak és jóakaróinak ajánlotta. Nyilván a kiadás költségét is ők viselték. Az elöljáró beszédben szeretettel emlékezik a szerzőre, idős Ács Mihályra, aki Kőszegen, Devecserben, és végül Nemescsón volt lel­kész. Közli a mű létrejöttének körülményeit. Még Győrött tanítóskodása idején hallotta öreg Sorok Jánostól, hogy Acs Mihály devecseri tanító, Bognár György halottja fölött „maga Áts faragó nevét viselvén a Boldog halál szekeré­ről prédikállott", s ennek bővített változata lett az 1702-ben először, 1708-ban másodszor kiadott mű. Sartoris kiadása a harmadik. Zoványi szerint Sartoris adta ki „Nürnberg" 1747. impresszummal Luther Kis katekizmusát. Ugyancsak ő jelentette meg, hely megjelölése nélkül 1752-ben Ács Mihály Arany lánc c. imakönyvét, továbbá a Zengedező meny­nyei kar c. énekeskönyv 1748. évi kiadását, „Lőcse" felirattal, valójában azon­ban Sopronban. Valószínűnek tartjuk, hogy a kőszegi Ludvig János más kiad­ványai is az ő tanácsára kerültek sajtó alá. 60 A csak töredékesen ismert és ismertetett életmű is megenged néhány kö­vetkeztetést. Sartoris János a Győr-központú pietista kör kiemelkedő tagja. E kör feltérképezésével, tevékenységének alapos ismertetésével adós művelő­déstörténetünk. A források vallatásával, a szakirodalom adatainak kritikus megrostálásával talán sikerül majd teljesebb, képet nyernünk. A munkánk köz­ben használt iratok, levelek és nyomtatványok arról győznek meg, hogy a szakirodalomban emlegetettnél jóval nagyobb súlyú ezen Győr-központú tár­saság, s művelődéstörténetírásunk megfelelő fejezeteiben (vallás-, nevelés- és iskolatörténet, könyvkiadás, irodalomtörténet, zenetörténet, sőt Bél Mátyás munkatársaiként a honismeret és történetírás) a róla alkotott képünket ki kell egészíteni, s ezzel párhuzamosan helyesbíteni. * A fentiek során már többször érintettük M. Sartorius János alakját. Rozs­nyón született. A wittenbergi, majd a jénai egyetemet látogatta. 61 1730-1733 között adta ki Magyar lelki órá-jának négy kötetét. 62 E kiadványa alapján ne­vezték Órás Jánosnak is. 1733-tól Berlinben az ottani magyar katonaság pap­ja, valószínű 1736-ban tért haza. Sartoris általunk közölt levelében arról tesz említést, hogy tőle hallotta Coler udvari pappá történt kinevezését. Coler 1736 tavaszán meghalt. Valószínűtlen, hogy Németországban erről ne szerzett volna M. Sartorius tudomást, ha - miként Zoványi állítja - csak 1738-ban tért volna haza. Leveleinek tanúsága szerint 1733-ban Jénában mindenki csak Christian Wolff filozófiáját akarta hallgatni. Ám ezek az előadások német nyelvűek, s ő ezt nem érti. Teológiát pedig csak teológiai professzorok adhatnak elő. Ő teo­lógiából akar disszertációt készíteni. Két professzornál volna ez lehetséges, de ha Walchhoz megy, az igazaknál (apud probos) keveredik gyanúba, ha Weis­senbornhoz, akkor a másik félnél. Jénában nincs is theologia polemica, külön engedély kellene ahhoz, hogy ebből disszerálhasson. 63 Leveleinek 64 aláírása: M. Johannes Sartorius S(acro) S(anctae) th(eologiae) 116

Next

/
Oldalképek
Tartalom