Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Harald Prickler: Vas megye régi borűrmértékei az északnyugat-pannóniai mértékrendszer keretében

bind-el mérték, a dobronaki és a gráci startin tehát ebben az időben valóban azonos volt; ebből felismerjük, hogy Dobronakon a gráci mértékeknek a tartományfejedelem által előírt átvételét a dobronaki startin csekély adaptálásával valóban véghezvitték. A hozzáalkalmazás révén ennek megfelelően változott a megtartott akó- és oktálymértékek űrtartalma (a gráci akót és oktályt nem vették át). NyugatMagyarországon viszont nem vették tudomásul a startinnak ezt az adaptációját, hanem itt továbbra is a dobronaki akó eredeti, a középkorból származó dimenziója szerint számoltak. Mivel a különbség csekély volt, és Vas vármegye és Stájerország között a borkereskedelem a korai újkor századaiban gyakorlatilag meg is bénult, azért tudott előállni ez a diszkrepancia. A dobronaki bormérték itt bemutatott űrmértékei az eredeti, de a 1 6. századig érvényes, Baravalle-tól fel nem derített értékeket adják. Úgy tűnik, hogy a 1 8. században tudatosodott a Stájerországgal határos helyeken a stájerországi és a Magyarországon használt „dobronaki" startin közötti különbség. 1 768-ban a dobronaki városi tanács Pinkafő mezőváros megkeresésére bizonygatta, hogy a Stájer Hercegségben minden startinhordó „emberemlékezet óta" 400 stájer mértéket vagy „Urnen-X tartalmazott, vagyis 4 akót egyenként 100 mértékkel. Az 1765-ös új tartományfejedelmi utasítás értelmében a startinnak tíz, 40 mértékes akót kell tartalmaznia, tehát ugyancsak 400 mértéket.

28 Az említett rendelkezés azonban a bécsi akónak Stájerországban történő átvételére vonatkozott, aminek következtében a startin 565,9 l-re, a mérték (pint) pedig 1,4147 l-re módosult.

29 Rumpódi veder: 1 728-ban Rumpódon, a vörösvari uradalomban, mint egyetlen ehhez tartozó helyen a dobronaki oktalytól eltérő mertékkel mertek, amennyiben 200 vödröt 10 startinnal tettek egyenlővé.

30 A vödör eszerint y^ startint ill. 27,18 litert ért. Dobrai (felsölendvai, tótsági) cseber (Zuber), hergács (Schöpfen) és startin: Ehhez a mértékhez sok bizonyíték van a Batthyány-család körmendi levéltárában (OL, P 1322/136 kk.), a szalónaki, köpcsényi, pinkafői anyagban (Burgenlandi Tartományi Levéltár) és Németújvaron, pl. 1733-ból:

31 A dobrai uradalom pincejegyzéke: R(ohonci) Idr(ia) = (Pozsonyi) Akó = D(obrai) Idr(ia) 20 3 % 4 % 18 34 21 3 % 5 59 11 15 1872 346 476 stb. Éppúgy, mint a dobrai uradalomban, a szomszédos Felsőlendva, Muraszombat uradalmaiban, a Tótságban (Markocz, Csöpencz, Prosznakfa, Tótkeresztúr, Ivanocz, Kercza), Csákányban és Körmenden is 20 pintes idriat (veder) számítottak.

32 Az idria, németül „AmedI" (Eimerl)