Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)
Borsa Iván: Vas vármegye címere
>' '0: % 1. ábra Vas vármegye első tipáriumának lenyomata (1550-es évek-1768) formuláját. 15 Az eredeti címereslevél sorsát illetően elfogadható Balogh Gyula vármegyei főlevéltárnoknak 1891-ben leírt az a feltételezése, hogy amikor a vármegye hatósága a török elől Németújvárra menekült és iratait is magával vitte, a címereslevél az iratokkal együtt az 1 595-i tűz martaléka lett. 16 Tagányi azt feltételezte, hogy a vármegye „címeradománylevele még 1549-ben március 2 1. és december 14. között kelhetett". Ezt a véleményét arra alapította, hogy a pecséttel „legelőször a vármegyének 1549. december 14-én kelt dicális összeírásán találkozunk".^ E kötetben ugyanis Pusztacsó összeírásában arról van szó, hogy Patyi Miklós adómentessége 1544-től 8 évre szól, s ebből „a jelen 1549. év december 14-ig négy év telt el". Ez a szövegezés az összeíró személytől származik és bizonyára a megjelölt napon vagy az azt követő napok egyikén kelt. Ezt a dátumot azonban nem tekinthetjük a Kamarának megküldött tisztázat keltének. Ha ugyanis figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy az összeírás befejezése után azt még le kellett másolni és hogy ezeknek az összeírásoknak a Kamarához való felterjesztése sem történt néhány nap alatt, hisz sokszor éveket is késtek, az összeírás végén levő zöld viaszpecsétnyomót nem tekinthetjük bizonyítéknak arra vonatkozóan, hogy a pecsétnyomó 1549. december 14-én már létezett. Azt viszont biztosra vehetjük, hogy Vas vármegye az elsők között kért és kapott címereslevelet és jogot, 7