Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Sill Ferenc: A vasvári káptalan áttelepülése Szombathelyre

és azt követően Vasvár környéke elnéptelenedett, a Rába vonaláig ez a terület teljesen ki volt szolgáltatva a töröknek. Ilyen állapotok voltak az ország délnyugati részén, amikor az országgyűlés a vasvári káptalan áthelyezéséről szóló dekrétumot megfogalmazta: „Elhatározták azt is, hogy a vasvári káptalant, az ő pecsét/éve/ és Jegyzőkönyvéve/ együtt Szombathelyre, mint biztosabb helyre áttegyék, minthogy ennek a káptalannak a fekvőjószágai nagyobb részben a Rába folyón innen vannak. - Nehogy az országlakók ott őrzött kiváltságlevelét az esetre, ha a káptalanbeliek magukat a törökök adófizetőivé teszik, az ellenség elvigye.

,>25 Fraknói szerint a diétán elfogadott végzéseket 1 578. április 11-én Bécsben mutatták be a királynak, aki ezen az országgyűlésen személyesen nem volt jelen. Két nappal utóbb, tehát április 13-án látta el a király megerősítő kézjegyével az országgyűlés döntését.

26 A vasvári káptalan áthelyezését eldöntő törvény jóváhagyása után sor került a megyei közgyűlés új helyének kijelölésére. Amint a kapornaki és zalavári hiteleshely és levéltárának átvitelét az országgyűlés csak átmeneti megoldásnak gondolta, ugyanígy vélekedett a vasvári káptalan áttelepítéséről is. Ekkor még egyáltalán fel sem merült, hogy a megyei közigazgatás központja Szombathelyen legyen. Vasvár ezekben az években alkalmatlan hely lett a hiteleshelyi tevékenység végzésére és a megyei közgyűlések megrendezésére. A Vas megyei rendek mégsem akartak Vasvártól távoli központot kijelölni, csupán a Rába vonala mögött tartották biztonságosnak a gyülekezést. Az 1 579. évi soproni diétán Hídvég mezővárost találták alkalmas helynek, ahol Sopron, Vas, Zala és Veszprém megyék nemesei közgyűlésüket megrendezhetik. Amikor erre sor került, megmutatkozott az is, hogy a főnemesi családok érdektelenül nézték az alsóbb néprétegek, köztük a köznemesek élet-halál küzdelmét. Már a pozsonyi országgyűlésen felmerült a panasz, hogy Zrínyi György, a Nádasdy uraság, Choron János, a Bánffy és Batthyány családok elsősorban saját birtokaik védelmére hajlandók megfelelő katonai őrséget tartani. A rábahídvégi közgyűlésen Vas megye főnemesi családjai, Nádasdy Ferenc kivételével, meg sem jelentek. A kisnemesi réteget, főleg a parasztságot, a mezővárosok iparosait és kereskedőit tehetetlen kiszolgáltatottságban hagyták. Ahová Vas megyében a török hatalma elért, az otthonában megmaradt népesség, viszonylagos nyugalmáért, a kettős adózás terhét viselte.

27 4. Az átköltözés ideje és körülményei A pozsonyi országgyűlés elvi döntést hozott a vasvári káptalannak és levéltárának áthelyezéséről anélkül, hogy a káptalan képviselőit erről a döntésről megkérdezhették volna. Eddig nem került elő olyan írott emlék, amely valamilyen utalást tartalmazna arról: hogyan vélekedett maga a káptalani testület erről a sorsát érintő kérdésről. Az átköltözésnek körülményeit, annak pontos idejét vagy fel sem jegyezték, vagy ha volt ilyen írott emlék, az eddig nem került elő. Ezért a kutatók általában csak az áttelepülésre vonatkozó 1578. évi 20. tere szoktak hivatkozni. 59