Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Bariska István: Városvédelmi szervezet a XVI. századi Kőszegen

ség esetében a németség 94,5%-kal, a magyarság 5,5%-kal képviseltette magát, addig a tizedmestereknél ez az arány módosult némileg a magyar elem javára. Itt 62,2% német és 37,8% magyar elem szerepelt, míg a tizedlegények vagy az azokat kiállítók közt már csak 38,8% német, de 61,2% magyar élem volt található. Ehhez még hozzá kell vennünk azt, hogy a törzskar teljes egészében, a városkapitány alá rendelt külön tized 82%-a német elemből áll. Tehát a valamelyest magyar többséget mutató egészen belül, minden fontos tisztség a kőszegi németség kezében volt. Lényegében a restauráció eredményéhez hasonlóan. Végleges választ ezekre az arányokra majdan a telekkönyvek feldolgozása, a restaurációs jegyzőkönyvek elemzése adhat. Tendenciájában ez a számvetés is igazolta más kutatásainkat, azt nevezetesen, hogy a kőszegi városi adminisztrációban számbeli túlsúlyra tett szert az alsó-ausztriai zálogban lévő Kőszegen a németség, bár a magyar és német elem összlétszámában kisebbségben volt a 1 6. század második felében. A 1 7. század elején kirobbant Habsburg-ellenes rendi felkelések idején ennek a körülménynek döntő hatása lett Kőszeg magatartásában. A kőszegi uradalom magyar zálogbirtokosai és várnagyai, valamint a kőszegi városkapitányság és városvezetés között olykor kibékíthetetlen ellentéteket szült e megosztottság, amit a császári helyőrség parancsnokai is mindig jól ki tudtak használni. Ez a Musterregister a fertálymesterek összeírását a bástyák, a bástyakapuk, tehát szolgálati helyük szerint tartja nyilván, míg a tizedmestereket a belváros (Statt), a német külváros (Sygeth) és a magyar külváros (Hungermarckht) szerint regisztrálta. Ez az utóbbi megegyezik a restaurációs listáknál tapasztalható eljárással. Kezdetben a választási listán mindkét tanács esetében megjelölték, hogy a tanácsnokok a város melyik három körzetéből választattak. Ezt az elvet alkalmazták 1 575-ben a Musterregister felállításakor a tizedmesterek esetében. Minthogy a fertálymesterek regisztere az egyes neveket és szolgálatukat kizárólag a bástyákhoz kötötten említi, a fertálymesterség és tanácstagság lényegében egybeesett, az a véleményünk, hogy Kőszegen kezdetben nem alakult ki a város fertályokra osztása, mint például Sopronban, hanem csak a tizedrendszer valósult meg. Amennyiben nemcsak a városrészenkénti választási elvről volt szó a Musterregister azon listáján, ahol a tizedmesterek szerepelnek városrészenként, úgy az egyben azt is jelentheti, hogy a három városrész tovább tagolódott már a 16. században tizedekre.

27 Ebben az esetben Kőszeg 1575-től 6 belvárosi, 1 5 német külvárosi és 1 6 magyar külvárosi tizedből állt. Tehát a német eredetű fertályrendszerből és a magyar eredetű tizedrendszerből a 16. századi Kőszegen ez utóbbi valósult meg először, noha már igen korán bevezették a fertálymesteri tisztséget. Ezek a városrészenként kialakított tizedek, utcák nemcsak a védelem, a tűzvédelem, hanem az önkormányzati szervezet legkisebb egységei lettek igazgatási, adózási, rendészeti szempontból is.

28 Egyébként mind a fertály, mind a tizedrendszer igen elterjedt a magyar városok történetében, de teljes kifejlettét Kőszegen a 18. században éri el, ahol kifejezetten rendészeti, tűzvédelmi, igazgatási feladatkörrel rendelkeztek a fertálymesterek és 49