Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)
Kiss Mária: Szombathely város levéltára
A 29 / 1954. sz. törvényerejű rendelet értelmében került sor a két levéltár öszszevonására. 1951. január 1 -én az egyesítés megtörtént, a levéltár vezetésére dr. Ort János kapott megbízást. 56 A levéltáros fizetéséről csak hiányos adatok maradtak ránk. Levéltárosi tevékenységéért a város jegyzője eleinte külön juttatást nem kapott, levéltári munkáját jegyzői fizetésének megállapításánál vették figyelembe. 1 748-ban a jegyző fizetését a tanács 60 Ft készpénzben, 16 köböl gabonában - amit város malma jövedelméből kapott - állapították meg. 1776-ban Lábas Ferenc jegyző fizetése 100 Ft volt. Mentes volt a forsponttól, utak javításánál szolgáltatandó munkától, katonai beszállásolástól, sarjú, széna gyűjtésétől, behordásától. Természetbeni lakása volt a városházában. 1816-ban Persa Mihály fizetését 200 forintban határozták meg a hozzá tartozó járandóságokkal. Ingyen lakása neki is a városi tanács épületében volt, olyan megokolással, „hogy bárki keresi könnyen megtalálja, és az archívum biztonságára ügye/jen. "^ 1 1 832-ben Szenczy Imre főügyész, számvevői és levéltárosi teendők ellátásáért 400 Ft készpénzt és 5 öl fa járandóságot kapott. 58 1845. február 22-i közgyűlés tesz említést a levéltárosi munka honorálásáról. A város főjegyzőjének 100 Ft fizetést szavaztak meg a levéltár kezeléséért. Összfizetése 562 Ft 30 krajcár volt a szálláspénz beszámításával. 59 1846-ban a főjegyző fizetését a természetbeni lakás meghagyásával 600 Ft-ra emelték. 60 A főjegyző fizetésének emelése része volt a városi tisztviselők fizetésrendezésének. A városi közügyek kezelése körül is hiányok mutatkoztak. Okainak kivizsgálására a városi tanács bizottságot küldött ki. A bizottság a visszásságok okai között az alacsony fizetéseket is megemlítette. Az évek múlásával a természetbeni járandóságok elmaradtak és a levéltárosi feladatot ellátó városi tisztviselők besorolásuknak megfelelő fizetési osztály és fokozat szerint kapták illetményüket. A jegyző segítségére - ha munkája felgyülemlett - időnként egy-egy személyt meghatározott időre berendelt a tanács. Szükségessé vált az ideiglenes segítség állandósítása, mikor a levéltár már több száz folyóméternyi, nagyrészt még élő anyagot őrzött. Gondoskodni kellett a szaporodó raktárak rendszeres takarításáról is. 1 935-ben a levéltár irodaszolgai teendőinek ellátásával egyik városi hivatali altisztet bízták meg, aki más hivatalnál kézbesítést végzett. A levéltár kezelésével megbízott aljegyző a polgármesterhez írt beadványában indokolta, hogy a levéltárban teljes munkaidőben szükséges egy iroda altiszt munkája. Az aljegyző csak heti 1 napot dolgozott ott, viszont a szakhivatalok - számvevőség, adó- és mérnöki hivatal a nap mint nap előforduló sürgős kereséseket saját tisztviselőikkel végeztetik el. A levéltár rendjéért ilyen körülmények között felelni nem tud. 61 Hiábavalónak bizonyultak a polgármesteri rendeletek a levéltár félfogadási idejének betartásáról. Sürgős keresés esetén az érdekelt hivatalok nem várhattak napokat. Megszerezték a levéltár kulcsát, mely rendszerint a házfelügyelőnél volt, és kikeresték a szükséges ügyiratokat. 366
