Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)
Kiss Mária: Szombathely város levéltára
véltár tehát újból visszaköltözött egykori helyére a Dimicante-haz emeleti termeibe. A BM 88 777 / 1932. VI. a. sz. leirata m. kir. rendőrség szombathelyi kapitánysága által használt épület visszabocsájtásáról értesítette a város polgármesterét. 22 Az iratokat városi fogatokon szállították át a Szily János utcai épületbe. Az átköltöztetéssel Desics Ignác ny. vármegyei tisztviselőt bízták meg. Feladata a levéltár elhelyezése, rendezése, selejtezése. Az iratok fel- és lerakásához 2 férfi napszámost, az iratok leporolásához 2 női napszámost rendelt ki a város. A polcokon való elrendezés 1-1 szellemi szükségmunkás feladata lett. 23 Az emelet Faludy F. utcai oldalán talált otthonra a levéltár, a Szily J. utcai emeleti helyiségekbe a városi szociális ügyosztályt költöztették. A földszinten kapott helyet a leventeotthon, a hatósági munkaközvetítő hivatal és a házmesterlakása. A levéltár átköltöztetését a megyei törvényhatósági kisgyűlés jóváhagyta a rendezéssel és selejtezéssel együtt. 24 A városi levéltár anyaga a mai napig a Dimicante épületben van. Itt vészelte át a II. világháború borzalmait. Egymásnak ellentmondó jelentéseket olvashatunk arról, hogy elmenekítették-e őrzési helyéről, hogy megóvják az esetleges háborús károktól. 1945 őszén Jánossy Dénes az Országos Levéltár főigazgatója felvilágosítást kért a levéltárat ért háborús károkról. A polgármester november 3-án kelt válasza szerint a levéltárat nem szállították el a helyéről. 25 1947-ben az Országos Levéltár újból felmérte a károkat. Szombathely városától beérkezett jelentés arról számol be, hogy a felszabadulás előtt elszállították az iratokat, de azok már ismét a régi helyükön találhatók. 26 A tárolás módja korszakonként változott. A tárolás módját jelentősen befolyásolta a levéltárban lévő iratanyag mennyisége. A városi levéltár iratait ládában, szekrényben, polcokon tárolva őrizték. Ládában való őrzésről a bíróválasztással kapcsolatosan tesznek említést forrásaink. A hivataláról leköszönő bíró a város pecsétjét ládával együtt átadta utódjának. A ládában rendszerint kevés irat volt, elsősorban a bírói számadás okmányai. A jegyzőkönyveket, közigazgatási és peres iratokat, telekkönyveket a levéltárban őrizték. Szólnak jegyzőkönyvi bejegyzések arról is, hogy a levéltárban is ládákban tartották az aktákat. 1787-ben a városi tanács tárgyalt arról, hogy a levéltárban lévő iratok helye rendkívül szűkös, „szoros" tárolásuk célszerűtlen. Amennyiben egy iratra szükség van, az egész ládát ki kell üríteni, így az írások ömlesztett állapotba kerülnek. A tanács határozatot hozott a jegyzők által megfelelőnek tartott iratszekrény elkészítésére. 27 A határozatot tett követte. Alig egy héttel a szekrény elkészítéséről szóló döntés megszületése után Simon Antal asztalosmester bemutatta a tervezetet és a költségvetést. A szekrény 2 öl, és 5 sugh hosszú, magassága 1 öl és 1 sugh, mélysége 20 col. Negyvenkét nagyobb és kisebb fiókkal. Az asztalos 50 fr-ért vállalta a szekrény elkészítését. A fiókok kisfogantyúját Pájer Antal lakatos csinálta, darabját 11 krajcárért. 1787 szeptemberében Haller Antal képíró festette be a szekrényt. 28 A szekrényen piros és fekete betűkkel a következő felirat olvasható: TabVLarivM hoC serVanDIs aCtls senatVs sabarlensls posVIt CVrantlbVs generosls 359
