Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)
Kövesdi László: A szocialista iparosítás társadalmi és gazdasági feltételeinek kialakulása Vas megyében
ruházási arányok ellen nem méltatlankodtak az illetékesek. A megye 1953. évi beruházási tervjavaslatát úgy véleményezték, hogy a „beruházási javaslat hűen tükrözi Vas megyét, mert jellegénél fogva mezőgazdasági, így a beruházások döntő többsége, 57%-a mezőgazdaságunk fejlesztését szolgálja." 54 Túlzás lenne azt állítani, hogy csak a beruházások alacsony összege okozott zavarokat. Vas Zoltán 1951. október 30-i, a megyei tanács elnökének írott levelében közli, hogy a beruházási tervet csak 62%-ban teljesítették. 55 Az 1953. június 30-i értékelés szerint a megye beruházási tervteljesítésénél nagyfokú lemaradás van. A beruházók lazán kezelik a beruházásokat, mivel azokat általában nem szakemberek irányítják és csak mellékes munkakörként kezelik. A szükséges intézkedések elmaradnak, késnek a tervek, a bankügyletek és a beruházások ennek hiányában nem kezdhetők meg. Számba vették a gépi beruházások elmaradásának okait is. Az 1952-ben megrendelt gépeket a szállító vállalatok csak 1953 III. és IV. negyedére igazolták vissza, a mezőgazdasági gépeket a minisztérium ellátási igazgatósága szállítja, de a leszállítás időpontja eltér az éves tervben előírt ütemezéstől. Az építkezéseket a tervdokumentáció és az anyagok hiánya akadályozza. Az építő vállalatok csak akkor vállalják a kivitelezést, ha a beruházó a szükséges építési anyagot biztosítja. Különösen a tanácsi építőipari szervezetek panaszkodnak az anyagellátásra. 56 A beruházásokból eredő folyamatok tehát ellentmondásosak. Való tény, hogy kevés pénzt tudott a megye gazdasága kimarkolni az ország fejlesztési alapjából, de az is kitűnik, hogy az idejutó összegek elköltése sem volt gond nélküli. Részben objektív, de jócskán szubjektív tényezők is közrejátszottak e területen mutatkozó zavarokban. A felsorolt tényezők együttesen alakították a megye gazdaságának rendkívül ellentmondásos viszonyait. A különböző években e tényezők eltérő intenzitással hatottak, de jelenlétükkel a megye gazdaságában végig számítani kellett. II. Az ipari viszonyok átalakulásának főbb tendenciái és fontos abb csomópontjai Számos jelzés arra utal, hogy ez az időszak megyénkben a szocialista iparosítás előtörténetének tekinthető. Az ipar nem vált még a társadalmi és a gazdasági viszonyok meghatározó tényezőjévé, a társadalmi átalakulásban domináns szerepet még nem tudott vállalni. A társadalmi folyamatokban előtérbe került a politikai rendszer kiépítése és a mezőgazdaság szocialista átszervezése és ezekhez - talán túlzottan is - felhasználták a korlátozott számú, de társadalmi energiában gazdag gyáripari munkásság szervező erejét és politikai tekintélyét is. Az ipar fejlődésének lassúsága miatt a megye gazdaságában olyan hátrányok halmozódtak fel a korszak végére, amelyek társadalmi feszültségeket okoztak és az országos viszonyokra is hatással voltak. Ebben az időszakban azonban az iparosítás olyan társadalmi tényezői is kialakultak és . 345