Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Kövesdi László: A szocialista iparosítás társadalmi és gazdasági feltételeinek kialakulása Vas megyében

egy részét megszerezzék saját adottságaik hasznosítására. A tárgyalt időszakban a területközi kapcsolatok gazdaságfejlesztő hatásainak felismerése elsikkadt. A mélyebb összefüggések helyett a határszéli földrajzi helyzetet tekintették a gazdasági viszonyok elmaradottsága fő okának. A politikai viszonyok, a hidegháborús politikai körülmények miatt, nem voltak kedvezőek a szomszédos országok tartományaival kialakítandó kapcsolatokhoz. Súlyosbította a helyzetet, hogy Kőszeg, Körmend, Szentgotthárd határövezetbe eső települések voltak, amelyek gazdasági fontossága is csorbult ezáltal. Szombathely határszéli helyzete szintén nehezítette gazdasági funkciói ellátását. Nyilvánvaló tény az is, hogy az eltérő társadalmi berendezkedésű Ausztriával, és az akkor ellenséges szándékúnak tartott Jugoszláviával való szomszédságunk nem volt a megye iparosítását elősegítő tényező. A gazdaságpolitikai és külpolitikai meggondolásokon kívül számba veendő azonban az is, hogy az 1960-as évekig még az olyan határszéli megyék ipara sem fejlődött, amelyek baráti országok szomszédai voltak (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár megye). Ezért tehát nemcsak a politikai koncepciót, hanem az adott térségek gazdasági viszonyainak összességét is figyelembe kell vennünk a határszéli helyzet hátrányát vizsgálva. A határszéli földrajzi helyzetet nem lehet egyértelműen, a politikai viszonyoktól függetlenül kedvezőtlennek ítélni. A külgazdasági folyamatokba való bekapcsolódás számára előnyös pozíciókat jelent, ha vannak olyan gazdasági egységek, amelyek más térségek számára is termelnek, vagy olyan termelési tényezők állnak rendelkezésre, amelyek nemzetközi hasznosítása lehetséges. A nemzetközi szállítási útvonalak ugyancsak közvetítő szerepet kapnak a területközi kapcsolatokban. Az ötvenes években a politikai helyzet kiéleződése a szomszédos országokkal és a területközi kapcsolatok fejletlensége a határszéli helyzet hátrányában mutatkozott meg. Ez a megkülönböztetettség érzését is kialakította mind a megyei vezetésben, mind a közvéleményben, s igyekeztek a későbbiek során érvként is használni a megye iparosításának felgyorsításához. A Szombathelyi Pamutipar rekonstrukcióját szorgalmazó egyik érv éppen az, hogy „az eddigi helytelen iparosítási politika miatt Szombathely iparilag nem nagyon fejlődött mivel határszéli város".

39 A Szombathelyi Cipőgyár fejlesztését sürgető indoklás is tartalmazza ezt: „Szombathely város vezetői és dolgozói előtt közismert tény hogy a város gazdasági, ipari fejlesztése eddig nem volt megfelelő. Ennek oka mindannyiunk előtt közismert. Most azonban (1954-ben) ... előtérbe kerül a határszéli városok és területek fejlesztése. Természetes, hogy ezeken a területeken a könnyűipar fejlesztése jöhet tekintetbe."*

0 Szombathely városra vonatkozó megállapítás: A város határmenti fekvése miatt évek hosszú során beruházási juttatásban - így lakásépítésben is csak nagyon mérsékelt formában részesült.

41 Vas megye járási székhelyei közül a határövezetbe eső Körmend község - megyénk alacsony beruházási kerete miatt - csak egész minimális fejlesztésben részesült.

42 Nemcsak beruházási okok miatt éreztek megkülönböztetést. A cipőgyár vezetői feljegyzésben értesítették a megyei pártbizottságot, hogy az Igazgatóság mostohán kezeli a gyárat „az anyagellátásban állandóan rossz anyagot küldenek."

43 Végül annak bizonyítására, hogy ez a meggyőződés mélyen beivódott és létezett a kiváltó oka is, szolgáljon a következő levélrészlet 1959-ből: „Attól a szemlélettől, 341