Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Kövér István: A szombathely-pinkafői és a felsőőr-tarcsa-felsőlövői hév története

Szombathely r. 6.33 e. 7.25 Pinkafő r. 6.21 dú. 1.33 Ólad mh. 6.50 7.43 Rödöny mh. 6.30 1.42 Torony 7.01 7.55 Felsőőr 6.55 2.06 Bucsu mh. 7.10 8.05 Vörösvár 7.11 2.23 Rohonc 7.38 8.35 Németszentmihály 7.34 2.46 Csajta mh. 7.46 8.44 Sámfáivá mh. 7.54 3.06 Óvár-Vashegy mh. 8.03 9.01 Óvár-Vashegy mh. 8.02 3.13 Sámfáivá mh. 8.20 9.19 Csajta mh. 8.21 3.32 Németszentmihály 8.44 9.45 Rohonc 8.35 3.46 Vörösvár 9.01 10.03 Bucsu mh. 8.56 4.07 Felsőőr 9.24 10.28 Torony 9.04 4.13 Rödöny mh. 9.50 10.56 Ólad mh. 9.14 4.25 Pinkafő 9.58 11.06 Szombathely 9.29 4.40 A menettartam az első menetrendben Szombathelyről Pinkafőre, hegyre fel 3 óra 25' illetve 3 óra 31', visszaútban 3 óra 8' Hletve 3 óra 7' volt.

13 A négy órás kocsiút tehát megrövidült. A vonal jellemzői A vonal a Déli Vaspályatársaság szombathelyi állomása északi végén ágazott ki, és ezt követően nyugatra fordulva lépte át a 2256. méter után a Kerka, a 2442. méternél a Gyöngyös patakot, elhaladva a paragvári csárda (ma a kámoni kisiskola) előtt, majd újabb 925 m után Kámon községben a „Perént" patakot. Nagysé község területén a 67,85. szelvénynél a Szünöse patakon keresztül haladva Ondód községben a 79,22 szelvényben lévő Nieste patakon átlépve érte el Torony községet, amely után északnyugatra fordulva Rohonc irányába tért el. Bucsu községbe érve a 11 126 méteres szelvényben a Rohonc, a 11 192-es és a 14 536-os km kőnél a Csonkás patakot lépte át, majd hirtelen délre fordult Pinkaóvár felé. A 225,13 hektométer kőnél Csém községben érte el a Csajta és alig 700 méterrel távolabb a Hodász patakot. Óvár községben a 245,71 szelvényben az Incéd patakon vezetett át. Pinkaóvártól majdnem egyenes vonalban haladt a Pinka völgyében Pinkafőig. Sámfalván a 26,441 km-nél a Tauka patak, Velege községben a 30 033 km-nél az Egerárok, Németszentmihályon a 31 519 km-nél a Stánczy-árok, Jobbágyin a 35 048 km-nél a Ciklin patak, a 42 143 km-nél Felsőőrön a Milis-árok, a 48 1 91 kmnél Rödöny községben a Cemming patak jelentett természetes akadályt. A vonalból 39 442,68 m, az egész hossz 74,8%-a volt egyenes, 40 jobbra és 39 balra kanyarodó ív tette változatossá. Az ívek közül 1 db 2000, 2 db 1200,13 db 1000, 4 db 800, 4 db 700, 1 db 650, 6 db 600 m sugarú volt. Egy db 225, 4 db 250, 13 db 300 m-esként, a többi a 600 és 300 m közötti sugarú ívként készült el. A legkisebb sugarú ív 200 m-es volt, amelyből 2 épült. A vízszintes vonalvezetés is a hegyi vasút jellegzetességeit mutatta. Amíg Szombathelyről az Adriai tenger feletti 213,29 m-es magasságból a pinkafői 379,60 méteres magasságba kapaszkodott, a 168 m-es magasságkülönbséget leküzdve 29 229 m hosszban emelkedett, és 13 909 m hosszban ereszkedett a vonal. A legnagyobb emelkedő 16%o-es volt, a legnagyobb esés 11%o-es. Közben 295